Néhány évvel ezelőtt minden nagyobb média- és internetes konferencián hirtelen külön szekciót kapott a fintech, ha pedig az üzleti magazinokat ki- vagy az online business-portálokat megnyitottuk, a fintech múló hóbortnak tűnő szava szikrázott a szemünk előtt. Sokan csak pislogtak, mások érteni vélték, néhányan pedig tanúbizonyságot is adtak arról, hogy erre tényleg nem árt odafigyelni. De vajon mi a fintech és mi a jelentősége ma? Az INTEG:RÁCIÓ Mesterműhelyen erről tartott közös előadás Váradi János fintech stratéga, a Számlázz.hu pénzforgalmi üzletágának vezetője, valamint Réti Bálint, a Péntech digitális cégfinanszírozási platform társalapítója.
A Számlázz.hu PARK összességében második, de vállalkozóknak szóló első rendezvényén azt jártuk körül, hogy a különböző digitalizációs trendek követésével, okosautomatizmusokra épülő digitális megoldások integrált alkalmazásával hogyan tehetnek szert komoly versenyelőnyre a vállalkozások. Érintettünk jogi kérdéseket, automatizmusokat állítottunk az ügyfélélmény szolgálatába, stratégiai megközelítésben szemléltük a Számlázz.hu köré épülő ökoszisztémát, és madártávlatból indulva egészen a konkrét lépésekig górcső alá vettük, honnan hova juthatsz az integrált szemlélet birtokában. És persze nem hagyhattunk szó nélkül egy olyan területet sem, ahol igazán otthonosan mozgunk, mégis sok vállalkozás számára még ma is megfoghatatlan: ez pedig a fintech!
Váradi János eddigi szakmai pályafutásának első 11 évét a bankszektorban töltötte, a második 11-et pedig a fintechben, így több szemszögből is rálát a pénzügyi szolgáltatásokra. Réti Bálint szintén sok színt ismer a fintech-palettán, hiszen nemcsak egy fontos piaci szereplő egyik alapítója, de a Magyar Fintech Szövetség elnökhelyettese is. Érdemes odafigyelni tehát az ő fintech sztorijukra.
Lángost vegyenek! És fintechet…
Váradi János szerint a fintech szótól olyan hangos az életünk, mint egy piaci vizit az árusok noszogató szavaitól. De míg szinte biztosak lehetünk abban, hogy jól fogunk lakni a sajtos-tejfölös lángossal, azt nem feltétlenül tudjuk, hogy a fintech-betevő mire lesz elég. Ezért jól jön egy kis kóstoló.
A fintech a financial technology angolszász kifejezésből származik, amely magyarra fordítva annyit tesz, hogy pénzügyi technológiák. Ez mégsem fedi pontosan a fintech jelentését. Pénzügyi technológiák ugyanis régen is léteztek. A fintech gyökereit keresve akár a több ezer éves abakuszig is visszamehetnénk, de a 60-as évekig mindenképp érdemes, amikor Amerikában a bankok elkezdtek lyukkártyákkal utalni egymás között, és hamarosan az ATM is megjelent. Napajinkban a hagyományos pénzügyi szolgáltatások digitalizálódásával és új digitális pénzügyi szolgáltatások (pl. e-bankok) megjelenésével egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá válhat a pénzügyi ügyintézés. Ez a fintech lényege.
Több mint 5 perc hírnév
Váradi János szerint ahhoz, hogy megállapítsuk valamiről, hogy mennyire híres, az a legjobb módszer, ha beírjuk a netes keresőbe. És igaza lehet: a Google közel 90 millió találatot hoz a fintech kifejezésre. Hasonló eredményt Elvis Presley nevére kapunk, akinek a hírnevét egyáltalán nem kell magyarázni. A fintech népszerűsége nem 5 perc alatt alakult ki.
A 80-as években Magyarországon az Edda vezette a slágerlistát, Ronald Reagan a híreket, a Hajdú mosógép pedig igazi szuperkütyünek számított. Mindeközben a nagyvilágban az olajvállalatok dominálták a piacot, de IT fronton is megmozdult valami az IBM-mel. A tech-cégek térnyerése a kétezres évekre realizálódott (csakúgy, mint Britney Spears és George Bush karrierje), mindenki agyba-főbe írta a CD-ket és a DVD-ket, és elkezdte átvenni a hatalmat a Microsoft, a Cisco és az Intel (és egyben búcsút intettek a létra legfelső fokának az olajvállalatok).
Húsz évvel később Ed Sheeran, Donald Trump és a virtuális valóság-szemüveg vezette a sláger- és a keresési listákat, de még ennél is nagyobbat durrant a “big tech”: az életünkben mindennapossá váltak az Apple, az Amazon, a Microsoft, a Google, a Facebook és más cégek internetalapú megoldásai. Vagyis a technológiai vállalatok domináns szerepe hamar kiforrt, és nemcsak a struktúra változott meg, de a méret is: az óriásvállalatok sokkal óriásibbak ma, mint voltak valaha.
Mit hozhat még a jövő? 2040 szupersztárja valószínűleg már most is hajkefével a kezében énekel a tükör előtt, és a következő superman is a világ megmentésére gyúr (lehet, hogy épp Váradi János lesz az? 🙂 ), a sztárkütyük pedig valószínűleg átlépik a bolygónk határait.
Azt nem tudjuk megmondani, hogy melyek lesznek a legnagyobb vállalatok, de a trend megjósolható: a neobankokra (vagy más néven “challenger”, magyarul kihívó bankokra) mindenképp érdemes odafigyelni. Hogy megértsük, mi áll a gondolatmenet hátterében, célszerű összehasonlítani a bankolás alapjait letevő százötven éves, megdönthetetlennek gondolt óriásvállalatokat a 3-4 éve létező fintech neobankokkal: a Klarna által kezelt vagyon például meghaladja a Lloyds Bank vagy a Barcley által kezeltet, a Stripe pedig hamarosan felzárkózik a vezető HSBC-hez. Ez alapján valószínűsíthető, hogy a kihívók néhány év múlva bőven lehagyják a hagyományos bankokat. Tehát nem véletlen a sok Google-találat… De mi kellett ehhez?
Fordított forradalom
Sokszor hallani a fintech forradalom kifejezést, de ha jobban megvizsgáljuk, kissé sántít a szófordulat. Ugyanis nem ifjú titánok alulról szerveződő és mindent leromboló lázongásáról van szó egy szebb új világ reményében. A fintech létezett a 21. század előtt is, csak nem volt neve, és esélye sem arra, hogy megdöntse a régi nagy bankokat. Váradi János szerint fejjel lefelé forradalomról beszélhetünk legfeljebb, amely szabályozottan, fentről irányítva megy végbe, és ez így is van jól.
A bankok a status quo fenntartásában voltak érdekeltek, ezért az innováció hajtóerejét nem ők, hanem a fellépni kényszerülő (pl. a hatalmas pénzfelvételi díjak miatt) szabályozó szerv jelentette. Vagyis a fintech piacot az Európai Bankhatóság aktivizálta az új szabályozásával. Ennek lényege, hogy a banknál lévő adatvagyont, (ami valójában nem a bank tulajdona, csak kezelésre adja át az ügyfél), meg kell nyitni harmadik feles szolgáltatók előtt, hogy hozzáférjenek, és különböző jó szolgáltatásokat építsenek fel rájuk.
2010-ben a PSD1 (Payment Services Directive 1) irányelvvel az EBA (European Banking Authority) létrehozta a elektronikuspénz-kibocsátó intézményeket (EMI, electronic money institution), ez tette lehetővé, hogy a challengerek a piacra lépjenek (majd ha már kiépítették az ügyfélkörüket, bankká alakuljanak). 2018-ban a PSD2-vel két új pénzforgalmi szolgáltató kategória jött létre, a számlainformációs (AISP) és a fizetéskezdeményezési (PISP) szolgáltató. Érdekes odafigyelni, hogy a 2024-re tervezett PSD3 mit fog hozni, és hogyan konszolidálja az eddigi eredményeket, korábban meghatározott irányvonalakat.
EMI, és ami mögötte van
Leegyszerűsítve ez történik: az ügyfél egy GIRO-n keresztül egy bankszámlára fedezetként pénzt tesz, aminek fejében az EMI elektronikus pénzt bocsát ki számára. Mivel ez nem igazi pénz, nem történhetnek vele kockázatos dolgok: az EMI az ügyféltől átvett vagyont nem kezelheti bankbetétként (azaz sajátjaként), nem nyújthat hitelt annak terhére, nem injektálhatja fejlesztési projektekbe. Az EMI ugyanakkor bankszintű kockázatkezeléssel és védelemmel kell, hogy rendelkezzen, ugyanazok a törvények vonatkoznak rá, mint a bankokra, és ugyanúgy állandó felügyelet alatt áll. Mégis sokkal egyszerűbb, és olcsóbb is, hiszen nincs tranzakciós illeték.
Hazai pályán
Magyarországon a legnagyobb számlainformációs szolgáltató a Számlázz.hu. Mindez az autokasszában realizálódik, egy modern, nyílt bankolásra épülő termékben, amit már közel 20 000 vállalkozás használ napi rendszerességgel. Lényege a következő: a kibocsátott számla és a beérkező banki utalás szinkronizálásra kerül, vagyis a számlából és a tranzakcióból egy könyvelési tétel lesz, amivel egy sor jó dolgot lehet kezdeni.
De persze a fintech kör itt közel sem zárul be, szerencsére egyre több olyan szolgáltatás létezik, ami az ügyfelek rendkívül bonyolult pénzügyi életét egyszerűsíteni képes. Ilyen a Péntech is, amelynek küldetése a vállalatok pénzügyi menedzsmentjének és finanszírozási folyamatainak digitalizálása és ezáltal egyszerűsítése.
Réti Bálint, a Péntech alapítójaként tapasztalatból tudja, hogy ha egy előadás során megkérdezi a közönséget, hogy ki szeret bankba járni, nagyon kevesen teszik fel a kezüket. Senki nem szeret várakozni, erdőnyi papírt (rengeteg apróbetűvel) átolvasni, és még alá is írni… A vállalkozói létnek ugyanakkor szükségszerű velejárója a pénzügyi folyamatok intézése. Ha létezik erre digitális alternatíva, az aranyat ér.
Múltidézés után vissza a jövőbe jelenbe
A fintech tehát már akkor is a kezünkben van és használjuk, hogyha nem is tudunk róla. Az, hogy online számlázunk vagy fizetünk be egy csekket, sok embernek már rutin. De olyan bonyodalmasnak hitt folyamat, mint a faktorálás, is elvégezhető bárhonnan egy laptopról, az interneten keresztül.
A fintech klasszikus folyamatokra ad modern megoldást: amit eddig is megtettél, azt most meg tudod tenni könnyebben, rád szabva, a te igényeid szerint. A fintech szféra itthon is és külföldön is ezen dolgozik. Nem egy mágikus dolog, nem igényt teremt, hanem olyan dolgokra kínál megoldást, amely mindig is létezett.
A vállalkozásoknak mindig szüksége lesz pénzügyi ügyintézésre: a fintech szolgáltatók célja, hogy a kényelmetlen és lassú folyamatokat könnyű, gyors, digitális megoldások váltsák fel.
Egyszerűen bonyolult
A fintech tehát az emberek életét egyszerűsíti, a háttérben viszont az állandóan fejlődő és ezáltal egyre bonyolódó technológia áll. Éppen ezért egyre fontosabbá válik, hogy megfelelő tájékoztatást kapjanak az emberek. Ezért döntöttünk úgy a Számlázz.hu-nál, hogy a Péntech szakmai támogatásával megalapítjuk a Felelős Fintech Tartalmakért díjat. Arra biztatunk mindenkit, aki fintech témában alkot (például ír, podcastot, videót vagy infografikát készít), hogy nevezzen, ha pedig csak belefutsz egy hasznos tartalomba, azt is jelölheted. Részletek a felelosfintech.hu-n!
by