“Új üzleti modelleknek kell kiforrniuk magukat” – mit gondolnak a fintech-ről a szakértők, 3. rész

Szeszlér Vera

Szeszlér Vera

Németh Monika interjú

Németh Monika, a FinTech Group társalapítója rendszeresen szerepel a Számlázz.hu Felelős Fintech díj nevezettjei között. Nem véletlenül: a FinTechZone hasábjain megjelenő cikkein keresztül “mezei” olvasóként, vállalkozóként is könnyedén rajta tarthatjuk mutatóujjunkat a dinamikusan fejlődő piac ütőerén. Ahogy korábbi Fintech-díj nyerteseinket (a januári és februári díjazottakat itt), most őt is megkérdeztük arról, hogy nagyobb látószögből hogyan festenek számára a pénzügyi technológiák hazai és nemzetközi áramlatai.


A Felelős Fintech díj áprilisi díjazottja: Németh Monika, a díjnyertes anyag pedig itt olvasható.

Mit jelent számodra a fintech?

A pénzügyi technológiák, a fintech kifejezés alatt sokáig a bankok háttérrendszereihez kapcsolódó újszerű, innovatív megoldásokat értették, amelyek segítettek hatékonyabbá tenni a pénzintézetek működését. Egy idő után a pénzügyi technológiák megjelentek a bankközi térben, a bankok és a vállalatok, a bankok és a lakossági ügyfelek közötti pénzügyi tranzakciók lebonyolításában, valamint a vállalatokon belüli pénzügyi folyamatok támogatásában is. 

Az internet, az okostelefonok, a programnyelvek, az adatbázis-kezelők, a kriptográfia és más technológiák, eljárások fejlődésével a pénzügyi technológiák már nemcsak a háttérrendszerek működésének hatékonyságát növelték, hanem
 az ügyfélélmény magasabb szintre emelésében is egyre hangsúlyosabb szerepet kaptak. 

Egyre több startup, fejlesztőcég ismerte fel, hogy többek között a banki, pénzforgalmi, értékpapír-kereskedési infrastruktúrára rátelepülve költséghatékonyabb módon és magasabb ügyfélélményt kínálva is képesek lehetnek – a szabályozói korlátok és lehetőségek mellett – bizonyos fajta pénzügyi szolgáltatásokat önállóan is nyújtani a lakosságnak, a vállalkozásoknak, vagy kiszervezett szolgáltatásként biztosítani a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó infrastruktúrát, szoftvert.

A fintech mára rengeteg pénzügyi tevékenységet is takar a pénzküldéstől, a megtakarítások kezelésén és értékpapír-vásárláson, a bankfiók nélküli hiteligénylésen át a szerződéskötésig,
 a startupok tőkebevonásáig – jellemzően automatizált módon, emberi beavatkozás nélkül. 

Ha egy mondatban kellene összefoglalnunk, mi a fintech, akkor röviden: új technológiák, amelyek hozzájárulnak a pénzügyi szolgáltatások hatékonyságnövekedéséhez.

Fintech cégeknek pedig jellemzően azokat tekintjük, amelyek a technológia újszerű, innovatív hasznosítására alapozva kínálnak biztonságosabb, költséghatékonyabb, magasabb ügyfélélményt nyújtó pénzügyi szolgáltatásokat a lakosságnak, vállalkozásoknak, vagy megoldásokat
 a pénzügyi szolgáltatók számára szolgáltatásaik nyújtásához (beleértve például a szabályozói feltételeknek való megfelelés biztosítását is).

Számomra a fintech elsősorban szemléletmódot jelent, azt a gondolkodást, megközelítést, amellyel egy-egy pénzügyekkel kapcsolatos problémára, vagy egy – akár még ma nem is látható – igény kielégítéséhez a lehető legjobb digitális megoldást keresi a csapat. Nagyon fontosnak tartom, hogy a fintech csapatok a digitális technológiákat natív módon használják, de mindezt úgy, hogy a szolgáltatásaik használata egyszerű és élményszerű maradjon. 

Milyen tervek / előrejelzések szerepelnek nálatok, a Fintech Groupnál? 

A digitális pénzügyi technológiák alkalmazása már egy jó ideje túlmutat a pénzügyi szektoron. Az elektronikus és bolti kereskedelemben is egyre fontosabb szerepet töltenek be a fintech szolgáltatások, a vásárlást segítő és a fogyasztók vásárlási szokásainak megismerését és ennek alapján személyre szabott kínálatokat lehetővé tevő megoldások.

  • “Buy-Now-Pay-Later”: A kereskedelemben az egyik legfontosabb trend a vásárlást kamatmentes részletfizetéssel segítő, közvetlenül a fizetési folyamatba beépíthető digitális megoldások terjedése. Egyre több bank és fizetési szolgáltató vizsgálja a BNPL szolgáltatás megvalósításának lehetőségeit annak ellenére, hogy a közelmúltban sokat olvashattunk az egyik legnagyobb BNPL szolgáltató, a Klarna nehézségeiről. Legutóbb a Deutsche Bank jelentette be, hogy saját márkás BNPL platformot tervez. A BNPL tér fejlődése véleményünk szerint nem áll meg, ugyanakkor a szabályozó figyelmének központjába kerül(t). Szabályozott szolgáltatás lesz a fizetési folyamatba beépített részletfizetés a felelős tájékoztatás, a BNPL szolgáltatók jogszerű, tiszta, megbízható működése érdekében. 
  • Open finance: A nyílt bankolás terjedése felgyorsul részben a PSD2 most folyó felülvizsgálata és a PSD3 bevezetése kapcsán, ami egyúttal közelebb hozza a nyílt pénzügyekre épülő megoldások megjelenését is. A pénzügyi adatok szélesebb körének megnyitása eredményeként a kontextus alapú, élethelyzethez kötött ajánlatok kidolgozását segítő megoldások terjedésére számítunk. 
  • Hiperperszonalizáció: A bankok, szolgáltatók számára a hiperperszonalizáció lehetőségének megteremtése, kihasználása a megkülönböztetés és főként a piaci növekedés eszköze. A fogyasztó számára a teljesen testreszabott egyedi értékajánlatok fontos pillére a fogyasztó megtartásának, új ügyfélkör építésének. A hiperperszonalizációt segítő, mesterséges intelligenciára, prediktív adatelemző technológiákra alapuló fintech megoldások és megközelítések iránti igény jelentősen nőni fog. 
  • Beágyazott pénzügyek: A testreszabott ajánlatok mellett legalább ilyen fontos lesz, hogy a szolgáltatásokat “ott, akkor és úgy” vehessék igénybe a fogyasztók, ahol és ahogy akarják. A pénzügyek egyre inkább beköltöznek a szolgáltatói alkalmazásokba, annak részeként érik el a felhasználókat. Ez a trend a pénzügyi szolgáltatók és a szolgáltatók közötti viszonyokat, ügyfél akvizíciós modelleket alapjaiban boríthatja fel. Az a pénzügyi szolgáltató, aki erre nem készül fel, ügyfélkörének egy akár jelentős részének elvesztését kockáztatja.
  • ESG: Az ESG szemlélet és ESG aktivitások felértékelődtek, sőt egyre inkább alapkövetelménnyé válik beépítésük a vállalati működésbe, a szolgáltatásnyújtási folyamatok kialakításába. A széndioxid, és üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésének fontossága mindannyiunk előtt ismert. Azt gondoljuk, hogy az “S” azaz a social faktor növekedése mellett egyre nagyobb teret kap majd a “G”, azaz pl. a vállalatirányításban a fenntarthatósági szempontok érvényesülése. 

Milyen eredményekkel lennél elégedett fintech-piacon egy- és ötéves távlatban?

A jelenlegi gazdasági helyzetben fontosnak tartom a lakosság és a vállalkozások edukációját, valamint azt, hogy ne pusztán statikus információkat kapjanak, hanem pénzügyi (pl. hitelfelvételi) döntéseiket is segítsék a pénzügyi szolgáltatók. Az azonnali fizetés bevezetésének köszönhetően a nyílt banki adatokra alapuló szolgáltatások ebben segítséget nyújtanak. Így amit fontosnak tartanék már rövidtávon is, hogy minél szélesebb körben alkalmazzák a bankok, fintech cégek, szolgáltatók a bankszámla adatok felhasználását személyreszabott ajánlatok, döntéstámogatás érdekében.

A mai pályakezdőknek halmozottan nehéz dolguk van. Azt gondolom, rájuk most jobban kell figyelni és segíteni őket, hogy el tudjanak indulni a nagybetűs életben. A pénzügyi szolgáltatóknak, bankoknak, fintech cégeknek ebben komoly feladatuk és felelősségük is van. (Mindemellett természetesen alapvető üzleti érdek is e generáció kiszolgálása, hiszen 10-15 év múlva ők lesznek a meghatározó ügyfélszegmens.)  Ezért fontosnak tartom például a hitelezés területén, hogy olyan fintech szolgáltatások (pl. affordability scoring, vagy magyarul “előminősítés”) kerüljenek a piacra, melyek segítik azok felelős igénybevételét. 

A Banking-as-a-Service szolgáltatási modell és a – még gyerekcipőben járó – fintech-as-a-service modellek terjedése nemcsak az innovatív szolgáltatások gyorsabb piacra vitelét, hanem a pénzügyi infrastruktúrák kihasználtságát és így a szolgáltatások költséghatékonyságát javítaná. Ehhez azonban nem elég a technológia bevezetése, az új üzleti modelleknek ki kell forrniuk magukat, valamint a belső munkafolyamatoknak, szemléletmódnak is változnia kell. 

Világszerte láthatóan kisebb a kisvállalkozók, főként az egyéni vállalkozók mindennapi pénzügyeinek intézését, pénzügyi, likviditási kérdésekben a döntéshozatalát segítő megoldások, alkalmazások választéka. Ezen a területen – annak ellenére, hogy látunk jó megoldásokat a piacon – szükség van nagyobb előrelépésre.  

Melyik fintech szolgáltatást tartod a legértékesebbnek az ismert megoldások közül?

Azokat a megoldásokat emelném ki, amelyek segítik a felelős, tudatos pénzügyi döntéshozatalt. Ilyenek, például a nyílt bankoláson alapuló affordability scoring megoldások. Az egyik talán legjobb megoldás az angol ClearScore cég megoldása. 

Mintaértékű a Starling Bank üzleti, szolgáltatási gyakorlata. A Starling a legújabb technológiák alkalmazását ötvözte új üzleti modellek kipróbálásával. Az első bank volt az Egyesült Királyságban – de talán egész Európában is –, amely pénzügyi szolgáltatási piacteret hozott létre. A kiváló technológiai platform, az azonnali fizetési rendszerhez idejekorán történt csatlakozás, az API alapú működés eredményeként megvalósította az egyetlen appból elérhető élményszerű mindennapi pénzügyek vízióját. A piactér számos – ma már a kisvállalkozói szegmens számára is testreszabott – fintech szolgáltatásnak ad helyet. 

A piactéren pl. a flux megoldásával a készpénzes vásárlások papírnyugtái is automatikusan bekerülnek a banki tranzakciók mellé és így teljes képet kaphatnak a felhasználók költéseikről. Emellett, ingyenes online jelzáloghitel közvetítő megoldást is kínál a piactér (a Habito megoldásával). A megoldás a felhasználói számára az adott helyzetben legkedvezőbb alternatívát ajánlja, de ha csak arra kíváncsi a fogyasztó, hogy mennyi hitelt vehetne fel, vagy mennyit enged a takaró, a hitelképesség kalkulátor ezt is megmutatja. 

Végül a “Világ legjobb bankja” címet többször is elnyerő DBS legújabb fintech szolgáltatását említeném, mint a számomra – főként hosszútávon nézve – az egyik legértékesebb szolgáltatás. A DBS karbonkalkulátora a kártyás vásárlások széndioxid terhelését nemcsak automatikusan kiszámolja és megmutatja, hanem a környezeti terhelés ellensúlyozására befektetési és adományozási javaslatokat is tesz. Az ügyfelek kiválaszthatják, mekkora kibocsátási értéket szeretnének ellensúlyozni és “kompenzálhatják” azt a kapott ajánlatokba történő befektetéssel, vagy környezetvédelmi célú adományozással.

Olvasd el a sorozat első két részét is: