Hamarosan elérhető lesz – az eredeti tervek szerint november 12-től lett volna, de az indulást a pandémiára hivatkozva elhalasztották – a vállalkozások számára a NAV által fejlesztett áfatervezet (e-áfa). A PM által szajkózott marketingüzenet időközben megkopott, de az adóhatóság terméke már most látható előnyökkel járt. Ezek az előnyök – az elmúlt pár év sokkal felérő digitális fejlesztései mellett – az ügyviteli, adózási megoldások legnagyobb adatbeszállítójává tette a NAV-ot.
Piaci szereplő-e az adóhatóság?
November elején az MVP rendezvénysorozaton belül tartott Kristó Zoltán egy remek előadást a trendekről (a digitalizáció folyamatáról itt egy összefoglaló). Az ő véleménye szerint az áfatervezet mint szolgáltatás megjelenésével válik a NAV piaci szereplővé. Véleményem szerint ez már jóval korábban megtörtént. Az a pillanat, amikor a hatóság szervereiről le lehet tölteni a számlaadatokat és önálló számlázó alkalmazással jelent meg, már felhelyezte az üzleti szolgáltatók térképére. Ezek a tevékenységek azért teszik piaci szereplővé, mert a hozzáférést, a számlázóprogramot nem törvényi kötelezettség alapján biztosítja, hanem piaci környezetben is jól teljesítő szolgáltatást fejlesztett. Ugye, azt meg a Google óta tudjuk, hogy ha valamiért nem kell fizetnünk, még nem jelenti azt, hogy ingyen van…
Milyen piaci területeket befolyásol az adóhatóság?
A számlázóprogramok piacát mindenképp. Az online számla adatközlés technológiai megoldása kiszórta a piacról a kézi számlatömböket (a NAV közlése alapján a piaci arány nem éri el az 1%-t) és azokat a számlázóprogramokat, amelyek nem tudták megugrani az adatközléshez szükséges feltételeket. Sőt, a saját számlázó fejlesztésével meghatározta azokat a minimum szolgáltatásokat, amit egy rendszertől (adózási szempontból) a felhasználó elvárhat.
A számlázás gyakorlatát és ezzel együtt a kialakult üzleti gyakorlatot. Az áfatörvény logikája mellett is rengeteg kreativitás szabadult fel, a gazdasági események bizonylat kiállítása kapcsán. A hibás számlázási megoldások is tömegesen terjedtek el. Azzal, hogy a NAV az XSD sémában a kreativitás kivirágzott ágait elég szögletesre metszette, elég sokan kapnak (kellene, hogy kapjanak) figyelmeztető üzenetet a kiállított számlák adóhatósági befogadása során. Persze, ezzel együtt még nem indult el minden adótanácsadó és könyvelő megrendelni az új S500-t, mert a hatóság még csak most kezdi értesíteni a megszokott csatornák használatával a számlázásban hátrányos helyzetű vállalkozásokat.
Ha már a könyvelőknél tartunk, akkor ők a másik csoport, akiknél jelentősebb fejtörést okozott a NAV által diktált iram. A könyvelési folyamatokat – a COVID mellett természetesen – a NAV felé küldendő információk mennyisége és minősége mellett az onnan érkező információk és azok felhasználása (re)formálta meg. Ahogy a könyvelőket, úgy a könyvelőprogramokat is meglepte a változás, az ő fejlődésük tekintetében itt olvashatjátok részletesebben a problémákat.
Könyvelők és ügyfelek viszonya
Turay Dia, a Könyvelő-Net társalapítója (és szintén PARK-szakértő) így látja ugyanezt a helyzetet:
“A könyvelési folyamatok és a vállalkozók számlázási gyakorlata mellett az e-áfa minden bizonnyal hatással lesz a könyvelők és ügyfeleik egymáshoz való viszonyára is. Lesznek olyan vállalkozók, akik azt gondolják, innentől a könyvelőjük tényleg alig csinál majd valamit, tovább nehezítve a jövő évi, megemelt könyvelési díjak elfogadtatását. A könyvelők számára valószínűleg pár órányi munkát megspórol majd az e-áfa – bár egyelőre sok részlet homályba burkolózik még. De a legnagyobb hozadéka talán a papír alapú számlák feldolgozásának extra díjjal történő megterhelése lehet, valamint az, hogy az ügyfelekre nagyobb nyomást helyezhetnek a számlák határidőre történő átadását illetően. Ezzel pedig, az Online Számla rendszere után, még egy erőteljes lökést adnak az e-számlák térnyerésének és ezzel párhuzamosan a papír alapú számlák kiszorításának. Ha pedig a vállalkozások számlái egyébként is digitálisan keletkeznek meg, és a NAV képes lesz egy felhasználóbarát, jól kezelhető felületen ezeket strukturáltan bemutatni és még az áfabevallást is előkészíteni, ráadásul mindezt ingyen, azzal egy digitális “pénzügyi nyilvántartót” adhat vállalkozások tízezreinek a kezébe – megadva ezzel minden eszközt a céges pénzügyek folyamatos monitoringjához.”
Mit várhatunk még?
Ha szigorúan csak az áfatervezet miatt bekövetkező változásokra koncentrálunk, három területről biztos, hogy érdemes szót ejteni.
Módosul az áfaanalitika formája és tartalma. Az e-áfa kapcsán az adóhatóság kialakította azt az adatszerkezetet, ami szerinte egy jó áfaanalitikának felel meg. Maradjunk annyiban, hogy ebben jóval több adat szerepel, mint amit eddig a hétköznapokban megszoktunk. Abban biztosak vagyunk, hogy a napi (könyvelői) feladatellátást nem is fogja átalakítani, de az adóellenőrzések során kért információk formaiságára biztos hatással lesz.
Ha már analitikák, akkor az információkhoz való hozzáférés időbelisége és formája is átalakul. Már több piaci megoldás született az online számlaadatok alapján biztosított áfa-előrejelzésre, de az áfatervezet újdonsága abban rejlik, hogy szabályokat állíthatunk be az áfalevonáshoz, így ez az előrejelzés valós időben sokkal pontosabb információt fog szolgáltatni, mint a piacon elérhető könyvelési megoldások bármelyike. Sőt, az áfatervezet felülete még néhány könyvelő számára is újdonságként fog hatni, akik klasszikusabb megjelenítésekhez vannak szokva. A NAV több szempont szerint is biztosítja a lekérdezés lehetőségét. Van mód időrendi sorrendben történő böngészésre, de az áfabevallás sorai mögött „rejtőző” számlákat is meg lehet tekinteni.
Amivel kapcsolatban a legtöbb kérdőjel merült fel, az az áfatervezet és a könyvelőprogramok közötti gép-gép kapcsolat, és az ebben rejlő lehetőségek. Könyvelői oldalról biztos, hogy senki sem gondolkodik dupla adatrögzítésben, de biztos, hogy a hatóság részéről sem ez merült fel elképzelésként. Mi (könyvelők) két ötletnek örülnénk: az áfatervezetben bevezetésre kerülő áfalevonási szabályok megjelenhetnének a könyvelőprogramokban, akár egy export-import lehetőséggel. Így az áfatervezetnél és a könyvelőprogramban azonos szabályok szerint történne a levonható áfa meghatározása, gyakorlatilag az ügyfelek felé történő egyik adatközlés automatizálhatóvá válna jó pár vállalkozás esetében. A másik egy komplexebb adatkapcsolat, ahol a könyvelési programban végrehajtott tranzakciók azonnal exportálásra kerülnének a NAV áfatervezetébe, ezzel még nagyobb pontossággal lehetne az ügyfél tájékoztatást megvalósítani.
by