“Nem kell begépelni sehova!” – avagy: A digitalizáció vajon mi?

Szeszlér Vera

Szeszlér Vera

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: linkedin
digitalizáció

Összetrombitáltunk benneteket a PARKba, hogy beszélgetssünk a digitalizációról. Oké, de mit értünk alatta? Miniszavazáson kérdeztünk benneteket, szerintetek, számotokra mit takar a digitalizáció fogalma. Legtöbben az adminisztratív nézőpontra kattintottatok: “elektronikus, azaz nem papír alapon történő adminisztráció a cégemben”, de megoszlottak a vélemények, nem egységes a kép. Ráadásul magyarul ugyanazt a szót használjuk arra, hogy valamit analógról digitális formátumra ültetünk át (angolul: digitalization), és arra, hogy a digitális technológiák segítségével üzleti modellt váltunk (angolul: digitization). Az ezt részletező cikkre is a csoportban hívtátok fel a figyelmet, amit nagyon köszönünk! Másik csoporttag hozzászólásában szerepelt nagyon találóan, hogy a digitalizáció tulajdonképpen egy energialöket, amit bevihetünk a cégünkbe. Ezt az energiabevielt egyébként megtehetjük külső tanácsadó, vagy az itteni okos legózás segítségével is. Most pedig néhány olyan meghatározást mutatunk, amit a PARK alapítói vallanak magukénak.

1. Mit értesz digitalizáció alatt?

  • Amikor valami fizikaiból géppel olvashatóvá válik és onnantól új jelentéstartalommal bír.” – mondja Kristó Zoltán (R!port Applications), és ezzel huszárosan összevonja az eredeti és a “felturbózott” jelentést. Nemcsak “beolvastuk” analógból, hanem az adat maga is “okosodott”, felhasználási lehetőségei bővültek tovább.
  • A digitalizácó lényege, hogy ha valaki egy adatot kézzel begépelt valahova (vagy az adat eleve digitálisan keletkezett), akkor azt az adatot már soha senkinek nem kell begépelni sehova.” – ezt pedig Stygár László (Számlázz.hu) tulképp évek óta hajtogatja, és gyakran idézzük is a PARK-ökoszisztémán belül. Ezért legózunk itt az eszközökkel, integrálunk és kapcsolunk össze könyvelőprogramot számlázóval, készletkezelőt bevételnyilvántartással, és így tovább.

2. Miért tartod fontos trendnek a digitalizációt?

  • A számítástechnika hatása és fejlődése olyan robbanásszerű, ami teljesen kitolja a lehetőségek határait.” – állítja Schramm Károly (SMARTBooks), és ez természetesen nemcsak könyvelőkre és vállalkozókra vonatkozik, hanem mindenre, ami az emberi élet szervezésével, adminisztrációval, oktatással, művészettel (és bármi mással, amihez eszközöket használunk) kapcsolatos.
  • A digitalizáció nem egy trend, hanem az evolúcióhoz hasonló megállíthatatlan folyamat (nevezhetjük fejlődésnek is). Azért fontos (és azért megállíthatatlan), mert ha valaki egyszer rájön arra, hogy értelmetlen dolgot csinált eddig (újra begépelt valamit, ami már digitálisan is rendelkezésre állt), akkor azt már soha többé nem szeretné csinálni (és ha csinálnia kell, akkor közben rosszul fogja érezni magát).” – vallja Stygár László.

3. Mit jelent szerinted a “digitalizált vállalkozás” fogalma? Hogyan lenne mérhető?

  • A digitális vállalkozás nekem az, aminek a folyamataiba akár egy idegen is bele tud egyszerűen nyúlni, akinek persze engedünk belenyúlni. Mivel egy okos vállalat a tehetségeknek engedne ‘belenyúlni’ saját folyamataiba, mert ettől a vállalkozás még okosabb és eredményesebb lenne, ezért ugyanúgy mérném, mint ahogyan klasszikusan mérjük egy vállalat teljesítményét. Nem cél a digitalizáltság, hanem eszköz, ezért a mérés módszertanán semmit nem változtat.” Ezt a radikális vélemény Kristó Zoltán fogalmazta meg, mert jellemzőek az ezzel kapcsolatos félelmek: ki mihez fér hozzá, mibe barmol bele, hogyan tudjuk kontrollálni a folyamatokat, stb.
  • Digitalizált egy vállalkozás, ha ‘minden össze van kötve mindennel’. Ha minden össze van kötve mindennel, akkor bármelyik eszközön/rendszerben elérhető a vállalkozás bármely már digitalizált adata (információja). Mérésre azt az időt ajánlom, amit a dolgozók kézi adatrögzítésre (vagy az összekötés hiányából fakadóan adatáttöltésre) fordítanak.” – Stygár László szerint a digitaliázció folyamat megindulása előtt (van még ilyen cég vajon?) kéne mérni egyet, és a minden-mindennel pillanatában. Bár ezek nem egzakt dátumok, és nem is hiszem, hogy ahol még nullponton állunk, ott tudatos óraszám-elszámolásba működnek a munkatársak… De érzésre tuti, hogy neked is megvan, mennyit pötyögtél “előtte” és mennyit pötyögsz most – például ha könyvelő vagy.
  • Schramm Károly pedig behozza válaszában a tudatosság és a tempó fogalmát is: “Olyan cég, amely az előző pontban írt folyamatokkal nem csak tisztában van, de tudatosan él a lehetőséggel. Akár a marketing, termelés, üzleti háttérfolyamatok, belső kommunikáció terén igyekszik versenyelőnyre szert tenni a digitalizáció gyors, átfogó alkalmazásával.

4. Mi a globális digitalizáció három legfontosabb előnye?

Sokat beszéltünk már a PARK-ban a digitalizáció egyes vetületeiről. Volt már szó kényszerdigitalizációról (amúgy egy konkrét iparág, a rendezvénypiac kapcsán), marketinges nézőpontok, stratégiai tervezés, jogi szempontok, IT, vagy pénzügyi aspektus kapcsán. De azt még nem dolgoztuk fel, hogy vajon vannak-e általánosan megfogalmazható előnyök, és hátrányok ezzel az exponenciális folyamattal kapcsolatban?

Stygár László szerintKristó Zoltán szerintSchramm Károly szerint
nincs kézi adatrögzítés, vagy az adatokkal történő bármilyen kézi mutyidemonetizálóriási termelékenység javulás
minden adat elérhető minden eszközön és időben bármikordemokratizál (?)mindenkinek rendelkezésre álló naprakész információk
az emberi agy felszabadul a rabszolgamunkától, és kreatív, valóban értékteremtő munkával foglalkozhattehetségrobbanást okozkinyíló földrajzi határok

5. Mi a globális digitalizáció három legfontosabb hátránya?

“Magától értetődő, természetes, súlyos, romboló és építő is egyben.”
(Kristó Zoltán)

Mert ha valaminek jól megfogalmazható előnyei, akkor természetesen hátrányai is vannak. Ezekről pedig azért nem árt gondolkodni, mert a káros hatásokat csak pontos helyzetfelméréssel, és kockázatelemzéssel csökkenthetjük.

Stygár László szerintKristó Zoltán szerintSchramm Károly szerint
privacy sérül, illetve privacy csökkenéssel fizetek sokszor az előnyökért (ez valódi hátrány)rombolkettészakadó gazdaság és társadalom, a lemaradók nagyon nehéz helyzetbe kerülhetnek
megváltoznak folyamatok, munkamódszerek. máshogyan kell csinálni bizonyos dolgokat, és bár ez mindig “jobban / olcsóbban / gyorsabban / hibamentesebben”-t jelent, de az embereknek ehhez alkalmazkodni kell: tanulás, átképzés, érzelmi elszakadás korábban akár szeretett tevékenységektőlmég nagyobb egyenlőtlenséget szülfokozódó koncentráció, szállítói és felhasználói oldalon is a kisebb szereplők számára nagyobb kihívás versenyben maradni
környezetvédelmi terhelés megnő (e-hulladék, plusz az előállítására fordított környezetkárosító tevékenységek… ilyesmi)monopolizál (?)személytelenség, a tradicionális értékek és kommunikációs formák háttérbe szorulnak, ha nem teszünk ez ellen tudatosan

A hátrányok között említhetjük még az emberi interakciók csökkenését is: van az úgy, hogy egy email vagy cset helyett inkább átsétálok a kollégámhoz. (Amikor van erre mód, és nincs világjárvány.) Talán mert szeretek vele beszélgetni, vagy mert a vezetőjeként “éreznem” is kell őt, vagy mert amúgy is van néhány pletyi, amiről muszáj szót ejtenünk, így olajozván a gépezetet… Szerencsére a PARK-ban HR-es is van, a vágyottnál bizonyos számítások szerint többszázszorosan túldigitalizált 2020-as évünkben pedig fontos tanulságokat vonhattunk le a motiváció fenntartása kapcsán.

És te mit gondolsz minderről? A te cégedben hogy zajlik a digitális átalakulás? Robban, vagy partot mos? Mit látsz mindebből, a magad háza táján és a világban? Most már máshova (is) kattintanál a miniszavazáson?

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: linkedin