Mit kezdjünk azzal a rengeteg idővel? Lelassult digitális társadalom

Berta Róbert

Berta Róbert

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: linkedin
Digitális társadalom

Az írás előzménye a Digitális Kushim című gondolatmenet, ami azt boncolgatja, hogy mire mennénk ma digitalizáció nélkül. Jelen írás pedig rámutat, hogy a gyorsulás igazából lassulás.

Mottó: “Ducunt fata volentem, nolentum trahunt” – mindjárt megtudod, mit jelent!

Értékek változása 

A második világháború után, részben annak következményeként, részben a század eleje óta tartó jelentős gyártási kapacitás növekedésének köszönhetően, az emberiség ismét egy új világban találta magát. A tömegtermelés, a képesség arra, hogy sorozatgyártásban létrehozzunk nagyszámú, azonos minőségű dolgot: fogyasztási cikkeket, élelmiszert, mikorprocesszort, egy csésze kávét, megnyitotta a lehetőséget a tömegek számára elérhető anyagi értékek világa felé. 

Ez a fejlődés folyamatosnak látszik, hiszen ma már legújabb eszközeinkkel felszerelve elképesztő sebességgel, nagyszámú szolgáltatás, valamint anyagi javak sokasága közül rendelhetünk tetszőleges bigyót, izét, dolgot akár házhoz szállítva.Emellett csatlakozhatunk a felhőhöz is, mint a korszellem új istenéhez. 

Ez a fogyasztói társadalom kiteljesedése, térhódítása, az egész világot termékek és szolgáltatások hálózatának látó életfelfogása és szemlélete. Természetes és elidegenítethetlen jognak tartjuk, hogy hozzáférjünk a 12%-os poharastejfölhöz, minden nap. A hozzáférés vívmánya nem kerülhet veszélybe, emlékezzünk csak arra, amint sok-sok  mobiltelefon világította ki a Lánchidat. Ha csak véletlenül alakult  is ki ez a jelenet, a kép az új digitális társadalom remek szimbolikus fotója lett. 

Trendforduló 

Nehéz kérdés, hogy a globalizáció a digitalizáció hajtómotorja, vagy éppen fordítva. Ma inkább úgy tűnik, hogy a globalizáció hatja át és hajtja a világot. Soha nem látott méretű vállalatok tartják kézben az új gazdaságot, a digitalizációnak és a felhő alapú gazdasági és társadalmi berendezkedésnek kedvezve, és mutatják az irányt is. 

A világ a második világháború óta egyfolytában gyorsulásban van, sőt a gyorsaság eszközből céllá vált, a rakétától egészen a számítógépek munkasebességéig: Az adatfeldolgozástól (egységnyi idő alatt történő művelet végzése), az autók butuska versenyéig, (melyik megy gyorsabban, mindezt már másodpercekben mérve!). Ilyenek a média egész kontinensekről válogatott történetei – a hírek – amelyek olyan sebességű információfeldolgozást kívánnak meg az idegrendszertől, amire talán a legjobb komputerek sem képesek. A gyorsulás, mint az új világot átható vezérgondolat, tetten érhető. 

Már az iskolák ajtaját döngeti, az Európai Unióban több országban célul tűzték ki, hogy gyorsabban és többet tanuljanak a gyerekek. Már papír sem kell, írás sem kell, szakadjunk el a papírtól a tolltól, elég a digitális eszköz és gyorsabban fejezhetjük ki magunkat, több szöveget, képet, videót fogadhatunk be. De a befogadás valójában megértést jelent-e? Segíthet nekünk a digitális világot megérteni, magunkévá tenni a világ megfejtésre váró üzeneteit, vagy csak a kognitív képességeinket szolgáljuk ki ismét egy magasabb szinten? 

A digitális társadalom a gyorsulás következménye. A kérdés az, hogy képesek vagyunk-e éppen a digitális eszközökkel és módszerekkel, lelassulni egy az emberi idegrendszer számára is elfogadható szintre. A cikk mottójául választott idézet – Seneca híres mondása – szerint nincs igazán választásunk.  “Ducunt fata volentem, nolentum trahunt”, vagyis a sors vezeti azokat, akik követik, de erőszakkal húzza az ellenállókat.

Felhő remény

A digitális világban a fejlődés olyan szakaszába értünk, ami ismét trendfordító lehet, hiszen az ember számára a digitalizáció és a felhőalapú szolgáltatások tulajdonképpen egyfajta kiutat jelentenek a gyorsuló világ béklyójából. 

A felhő, ami segít versenyképes digitális vállalkozásokat beindítani és üzemeltetni, nagyon sok problémát, feladatot átvesz a fogyasztóktól, a résztvevőktől, aminek következtében jelentős idő szabadul fel, így a megnyert időt a vevőikre vagy magukra fordíthatják. 

Tíz évvel ezelőtt még olyan jóslatok keringtek, miszerint az új globális, multinacionális és felhőalapú gazdaság szereplői és a fogyasztói aktív szerep helyett passzív fogyasztóivá válnak a világnak. A digitális forradalom újabb előnnyel kecsegteti a résztvevőit: a függetlenség és a biztonságosabb vállalatirányítás mellé felsorakozik a megtakarított idő is. 

Ennek ellenére sokan még nem látják be azt, hogy ma csak a digitalizáció lehet a fejlődés kompromisszuma. Képzeletbeli digitális autónk visszapillantótükrében még látható egy világ ahol:

  • Noteszekbe és spirálfüzetekbe jegyzik fel tollal a cég számára fontos adatokat.
  • Elfelejtett ügyfelek telefonálgatnak az elmaradt és várt emailek után.
  • Három kolléga keresi a raktárban, hogy megvan-e a rendelt tétel.
  • Az új alkalmazottat  hónapokig tart betanítani, mert nincs egy egységes rendszer, amihez csatlakozhatna.
  • Lakásirodákban melegednek túl a szerverek a spájzban kialakított „szerverszobában”.
  • Sok ember fotókat tárol felhő alapú szolgáltatás segítségével a családjáról, hogy a telefonon a nagyinak meg tudják mutatni, de a vállalkozásuk adatait egy árajánlathoz nem találják meg az e-mailek és sms-ek között.

Hogyan lehet változást elérni? 

Rá kell mutatni a bizalmatlanság okaira és el kell őket oszlatni. A digitalizáció – képletesen – visszarepített minket a géprombolás időszakába, hiszen az elemzések a várható óriási munkanélküliségről beszélnek és joggal, a Földön többszázmillió, akár 1 milliárd munkahely van veszélyben. Ilyen jóslatok természetes, hogy bizalmatlanságot váltanak ki. De éppen a digitalizáció ad lehetőséget az emberiségnek arra is, hogy új munkahelyeket teremtsen, a feladatokat átértelmezve. A fogyasztói társadalom a digitalizáció eszközeivel elérhető és alakítható, így nem jutunk el a liverpooli gépromboláshoz. 

A változást nehéz elfogadni és nehéz meghallani az idők szavát. Az egyén csak akkor képes elrugaszkodni, ha a saját bőrén tapasztalja meg egy változásnak az előnyeit.

Nincs más mód, mint az edukáció. El kell magyaráznunk egyenként, hogy a  konkrét cégnek milyen előnyöket jelent a konkrét digitális létforma. Hogyan nyerheti meg azt a sok előnyt amit az új rendszer jelent a számára. Segítségre van szüksége az újdonságtól óvakodó, közben a világtrendektől elmaradó magyar vállalkozásoknak, de nem csak nekik! Azok is mindig tudnak fejlődni, akik már megértették a digitalizáció jelentőségét. 

Szükség van az edukációra és egy digitális világba átvezető tanácsadóra, aki segít megfogalmazni a problémáikat, az igényeiket, és a meglévő digitális eszközökből (beleértve a felhőalapú szolgáltatások sokféleségét is) segít nekik kiválasztani a számukra megfelelő eszközöket, hogy költséghatékonyabban és versenyképesebben működhessenek az új világban. Azt gondolom, hogy ez a Számlázz.hu és a Számlázz.hu PARK szerepe lesz.

A digitális társadalom a gyorsulás következménye, de egy emberközpontúbb világ, a lassulás ígérete is. Végre! 

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: linkedin