Miért ne nyiss webshopot?

Kovaliczky Tamás

Kovaliczky Tamás

Miért ne nyiss webshopot

Vágási Feri fiatal kora ellenére régi vágású nyomdász volt, aki ismerte a szakma csínját-bínját, és aki a nehéz, ólomszagú szedőgépek közt érezte magát a legjobban. A 90-es évek közepe felé aztán őt is meglegyintette a digitalizáció szele és úgy döntött, beszáll az Internetbe.

Vágási Feri – ha még nem hallottál volna róla – a Szomszédok telenovella egyik szereplője, kitalált figura, a poszt Kádár-korszak pályakezdő fiatal férfijának megtestesítője, aki egyszerűen csak boldogulni szeretne, meg családot alapítani, otthon, a négy fal közt, a panelban. Meglepő módon ugyanakkor egyfajta early-adopterként viszonylag korán felismerte a “világhálózat” jelentőségét és egy számítógép, illetve egy Windows ‘95 segítségével – ahogy ő fogalmazott – “a világ csodáját” hozta el a gazdagréti lakótelep szürkeségébe.

Nem mellesleg pedig egy kis mellékes munkát is tudott így vállalni, mert hát egy kis plusz pénz mindig jól jön.

Ne légy Vágási Feri!

Vágási Feri, ha ma is lenne Szomszédok, jó eséllyel az elektronikus kereskedelem felé kacsingatna, hiszen abban van a nagy pénz, dolgozni is alig kell vele, nyitunk egy boltot az interneten és dől a lé. A képzeletben – és a telenovellákban – legalábbis minden ilyen egyszerűen történik.

Én mégis azt mondom neked: ne légy Vágási Feri! Ne nyiss webshopot!

Az e-kereskedelem évről évre rekordokat dönt. 2020-ban a teljes kiskereskedelmi forgalom 10%-a bonyolódott online, és közel 3,4 millió vásárló döntött úgy, hogy a neten veszi meg, amire szüksége van. Kézenfekvő lenne hát, hogy te is beszállj az e-kereskedelembe és webáruház nyitásába kezdj.

Főleg, ha van egy jó terméked. És egy raktárad. Megbízható beszerzési forrásaid, és jól működő logisztikád. Informatikai háttered (egy jó ERP alap) és pár fejlesztő, vagy egy jó IT cég, akik fejlesztik és karbantartják a webshopodat. Munkatársak, akik feltöltik és menedzselik a termékeket. Online-hoz értő marketingesed, esetleg egy ügynökség, akik felépítik a márkádat és ismertté teszik az interneten, illetve kellő számú látogatót terelnek az oldaladra. Ügyfélszolgálatod, akik kezelik a vásárlói panaszokat – egy jó CRM rendszer sem árt, jegyzem meg nem mellékesen. 

Türelmed, mert az eredmények nem máról holnapra jönnek, hanem hosszú hetek, hónapok kitartó munkáját követően. Kitartásod és érdeklődésed, hogy a változó trendeket le tudd követni, sőt, lehetőleg időben észrevenni és megfelelni a vásárlói szokásoknak. 

Ja, és pénzed. Mert abból kell a legtöbb: fejlesztésre, bevezető kampányra, folyamatos forgalomterelésre, akciók finanszírozására, feladatok kiszervezésére stb.

Ha ezek közül valami hiányzik, akkor inkább gondolkodj alternatív megoldásokban: ne nyiss webshopot, hanem kereskedj online, webáruház nélkül.

A hazai e-kereskedelem forgalmának alakulása, milliárd forintban megadva (forrás: Reacty Digital)

Egy gyékényen árulni

Amikor webshopokról beszélgetünk, óhatatlanul előkerül az Amazon, mint egyfajta best practice. Meg kell hagyni, Jeff Bezos 1994–ben – egy évvel azelőtt, hogy Vágási Feri beszállt az internetbe – létrehozta a webáruházak prototípusát, és nem mellesleg az egyik legsikeresebb e-commerce vállalkozást. Felteszem neked hát a kérdést: miért ne bíznád rá a kereskedést? Mi lenne, ha te csupán a terméket adnád, minden mást, marketinget, fejlesztést, üzemeltetést, sőt még a logisztikát is egy sokkal hozzáértőbb, felkészültebb szereplő vinné?

A marketplace, vagy piactér modell pont így működik, a fentieket – vagy ezek egy részét – biztosítva a kereskedőknek. Az e-kereskedelembe belépés ennél egyszerűbb már nem is lehetne: fogjuk a termékünket, és feltöltjük, belistázzuk egy már meglévő, működő és jól bejáratott webshopba, majd várjuk a beeső megrendeléseket. Persze így is akad dolgunk: a rendelések összekészítése, csomagolás, visszárú kezelés, stb. – ezek továbbra is a feladataink közé tartoznak, nem csinálja meg helyettünk senki. De még így is nagyságrendekkel egyszerűbb a dolgunk, hiszen Jeff és társai rengeteg feladatot vesznek le a vállunkról.

Persze nem ingyen: a marketplace üzemeltetője jutalékként elteszi a forgalmunk egy részét, illetve bizonyos esetekben még belépési díjat vagy a termékek után belistázási költséget is felszámol. Érdemes hát előtte számolni kicsit, hogy miként is éri meg a legjobban csatlakozni egy piactérhez.

Egy 2019-es kutatás alapján 4500 hazai kereskedőnél úgy jött ki a matek, hogy megéri piactéren árulni a terméküket, közel 12 milliárdos éves forgalmat generálva ezeken a platformokon. Sőt, ha kicsit kitekintünk a határainkon túlra, akkor azt látjuk, hogy az online piacterek 3,3 billió dolláros forgalmat bonyolítottak 2021-ben világszerte, ami 18%-os növekedést jelent 2020-hoz képest.

Mit adtak nekünk a piacterek?

A 2020-as évekre kezd megdőlni az a nézet, hogy az internet valamilyen abszolút demokratikus világként, mindenki számára egyenlő esélyeket biztosítva, egyfajta virtuális lehetőségek hazájaként működik. Az e-kereskedelemben sincs ez másként: a fogyasztói trendeket vizsgálva az látszik, hogy a vásárlók az ismert márkák köré koncentrálódnak. Egy új piacralépőnek nehéz dolga van, ha a nagy webáruházaktól akarja átterelni a látogatókat a saját webshopjába. A piacterek előnye pedig ebben rejlik: a vásárlók ott vannak, már betértek az üzletbe, most már csak eléjük kell tenni a portékánkat.

Aki belefogott már egy családi ház építésébe, az tudja, hogy minimum közgazdasági Nobel-díjat érne az eredeti költségvetés és a végső elszámolás közötti nagyságrendi eltérések okainak feltárása. Aki pedig már végigvitt egy informatikai projektet, az azt is tudja, hogy a költségek elszállásánál csak az elvárások leépülése gyorsabb ütemű: a végén nem azt kapjuk és nem annyiért, mint amit eredetileg elképzeltünk. És ahogy egy családi ház sincs kész, amikor végre beköltözünk, úgy egy webshop fejlesztése se áll le a Google Analytics mérőkód beillesztésével, hiszen a felhasználói elvárások a törvényben meghatározott vásárlói elállási időnél gyorsabban változnak. Egy piactéren kereskedve ezzel sem kell törődnünk: az informatikai nyűgök nagy részét az üzemeltető viseli, ő fejleszt, karbantart és üzemeltet.

Több évtizede pályán lévő tanároktól hallottam, hogy a tanítás milyen nemes dolog, mennyire szeretik a hivatásukat … csak azok a fránya diákok ne lennének. Hasonlóan tekint az egyszeri kereskedő is a vásárlóra, mert sajnos a vásárlás nem mindig ér véget a fizetés-gombra kattintással. A vásárlónak kérdései vannak a termék használatáról, észrevételei a kiszállítás gyorsaságával és minőségével kapcsolatban, és szeretne reklamálni, mert nem azt a színt és méretet kapta, amit ő megrendelt. A vásárlók közel negyede él az elállási jogával, sőt, 8%-uk egyszerre több helyről rendeli be ugyanazt a terméket, majd azt veszi át, amelyik elsőként kiszállításra kerül, a többit pedig visszaküldi. Ezeket a problémákat persze egy marketplace sem tudja megoldani, de a vásárlókkal való kapcsolattartást, az ehhez szükséges ügyfélszolgálat fenntartását átvállalják

Persze, ennek a modellnek is megvannak a hátrányai, amiket érdemes figyelembe venni, mielőtt belépünk egy piactérbe. Az egyik, ami probléma lehet, hogy némileg átadjuk az irányítást: kevés beleszólásunk van, hogy termékünk hogyan és hol jelenjen meg, az új funkciók, esetleges meglévő szolgáltatások kivezetése negatívan is érinthetik értékesítési eredményünket. Ráadásul elveszünk a tömegben, és nem garantálja senki, hogy ugyanazt a terméket, vagy egy nagyon hasonlót más kereskedő ugyanazon a felületen nem próbál meg eladni.

Horst Fuchs beszáll az internetbe

Nem tudom, Vágási Feri fent volt-e az iWiW-en, mindenesetre van Facebook-oldala, bár szerintem ez nem az igazi Vágási, főleg, hogy az első és az utolsó bejegyzés is 2013-as. Ha valóban fent lenne, akkor biztos találkozott vona a Facebook Marketplace névre keresztelt kereskedelmi platformjával, ami nevében ugyan piactér, de inkább egy apróhirdetési oldalhoz hasonló megoldást kínál, főleg magánszemélyeknek, vagy olyan kereskedőknek, akiknek szortimentje nem terjed túl pár terméken.

A Meta névre keresztelt közösségi médiaóriás azonban ennél többet is kínál a kereskedőknek: személyesen Mark Zuckerberg jelentette be 2020 májusában, hogy elindul a Facebook Shops szolgáltatás, elsőként az Egyesült Államokban. A kereskedők számára hasznos eszközkészletet nyújtó platform azóta számos más területen, így hazánkban is elérhetővé vált, Facebook-boltok néven.

Azon túl, hogy valóban egyszerűbbé, kényelmesebbé és gyorsabbá teszi egy kis bolt internetre költözését, a legnagyobb előnye ugyanaz, mint amit a piacterek is nyújtani tudnak: a potenciális vásárlók közelsége. A Meta portfóliójába tartozó Facebook és Instagram kétségtelenül a legforgalmasabb helyek az online térben, így aki ott van és ügyesen kihasználja az adott lehetőségeket, az kis befektetéssel nagyot nyerhet.

A Facebook-boltok a modern kor teleshopját, a livestream shoppingot is biztosítják a kereskedőknek és vásárlóiknak: lényegében egy élő adás keretében kerül bemutatásra a termék, amivel kapcsolatban elő chatben kérdéseket is tehetnek fel az érdeklődők, illetve egy kattintással akár vásárolhatnak is. Gondolj bele, mintha Horst Fuchs is beszállna az internetbe! 

A Facebookon és Instagramon túl is van közösségi élet, miért ne a Pinterest maradna ki az e-commerce trendekből: természetesen a népszerű képmegosztó is kínál online vásárlással kapcsolatos funkciókat. Ilyen funkció például a kamerás keresés vagy a bevásárlólista, ami a jól ismert mentéshez hasonló, csak – ahogy azt nem nehéz kitalálni – egy bevásárlólistára gyűjtjük a pineket: a Pinterest egyik belső felmérése szerint a felhasználók hétszer nagyobb valószínűséggel vásárolnak meg egy már mentett terméket. Kereskedőként a Pinterest is számításba jöhet mint e-commerce platform, már ha nem akarnál webshopot nyitni.

Remélem most már látod, mennyi lehetőség van egy webáruház indításán túl is, hogy megtedd az első lépéseket az e-kereskedelem világába. Ha mégis úgy gondolod, hogy a márkád elég erős, van egy jól működő bolthálózatod, amire építhetsz, raktárad és logisztikád, illetve nem szeretnéd, ha mások mondanák meg hogyan árulhatod a termékedet a boltjukban – nos, akkor valóban érdemes elgondolkodni egy saját webshop nyitásában.