A legutóbbi Könyvelői Fesztiválon a soft skillekről (kajáról) beszéltem, és a tanulás fontosságát a világ legjobb szusiséfjének tartott Ono Dzsiróval és a tökéletességig finomított folyamatokkal próbáltam illusztrálni. Eltelt azóta másfél év, három és fél covid hullám, és most egyértelműen másról szólna az előadás, ha négyszázan összegyűlhetnénk megbeszélni a könyvelés jövőjét. Az átalakulásról egy PARK-szakértő kollégát is megkérdeztünk, aki a cikk végén szoftveres oldalról hoz fontos kiegészítő nézőpontokat.
Ha könyvelőként a kétezres években kómába esel, elmégy GYES-re, pályát váltasz, majd pár év múlva mégis visszatérsz a sötét oldalra, azzal a tapasztalattal lettél gazdagabb, hogy nem változott semmi. Pontosítok: a könyvelés folyamatában nem változott semmi. Az adótörvények természetesen az entrópia felé haladnak, de szakmánk alapkövei állandóak.
Ugyanez a megnyugtató helyzet fogadott volna a könyvelőprogramok kapcsán is. Lehet, hogy az operációs rendszer változása, a nyomtatók fejlődése, a floppy/cd/pendrive fel- és eltűnése újdonságot jelentene, de maga a rendszer kőtáblába volt vésve.
Olyan vastag és magas kőtáblába, amin nem nagyon jutott át, hogy igazából a piacnak mire is van szüksége. Talán ezért fordulhatott elő, hogy a könyvelőprogramok nem könyvelőket szolgáltak ki, nem könyvelési folyamatokat építettek.
Tipikus, hogy
- 30, 40 éves technológiákkal működnek,
- saját fejlesztéseik között is csak részleges az integráció,
- más külső rendszerekhez nem kapcsolódnak,
- adatokat csak konvertálással vesznek át,
- a teljes könyvelési folyamat egyes részeire nyújtanak megoldást.
Ami még talán a fentieknél is fontosabb, hogy nem tudtak egy közös megoldást kialakítani (ha úgy tetszik szabványt létrehozni) a könyvelésre. Így ha könyvelőt váltasz, aki esetleg másik ügyviteli programot használ, az adataid már nem biztos, hogy elérhetőek lesznek számára. Ezért fordulhat elő, hogy különböző könyvelőprogramokból eltérő adattartalommal készülnek azonos megnevezésű riportok. És sajnos lehetséges, hogy könyvelő és vállalkozó azonos fejlesztőtől származó rendszerei nem kompatibilisek egymással.
Ezért fordulhatott elő, hogy most, amikor a könyvelői szakma legnagyobb innovátora (az adóhivatal) némiképp átalakította a digitalizációról alkotott fogalmainkat, más piaci szereplőknek – no és az adóhivatalnak – kellett kialakítani a szükséges folyamatokat.
A Számlázz.hu és az ugyancsak kiterjedt megoldásállományt építő Billingo erőforrást, integrációs megoldásokat, míg az adóhivatal sztenderdeket biztosít a könyvelés jövőjéhez. Ebben a rendszerben a webshopok, a pénzügyi szolgáltatók, a készletnyilvántartó megoldások a számlázó programmal közös platformon tudnak megjelenni, nemcsak egymással, de a felhasználókkal is itt kommunikálnak.
És mit várunk el a könyvelőprogramoktól?
- gép-gép közötti kapcsolatok kialakítását adattárházak, ökoszisztémák felé,
- egységesen értelmezett analitikus nyilvántartásokat,
- ügyfélkommunikációhoz kapcsolódó megoldások integrálását,
- adatrögzítés digitalizációja helyett könyvelési folyamat digitalizációt,
- aktív fejlesztési kommunikációt.
Amire még fel kell készülniük, hogy nem lesz idejük kifújni magukat. Az adóhivatal pár nap múlva (2021. novemberében) debütáló e-áfa megoldása egyelőre nem rengeti meg a könyvelőprogramok helyzetét, de nem szabad elfelejteni, hogy két évvel ezelőtt senki nem tett volna látható összeget arra, hogy az online számla adatai alapján fogunk könyvelni. Ki tudja, mit hoz a jövő? A jövőt senki nem láthatja, de azért megkérdeztük Schramm Károlyt, a SMARTBooks-ot fejlesztő Smartfront ügyvezetőjét (és szintén PARK-szakértőt), hogy hogyan látja ugyanezeket a tendenciákat.
Gép-gép kommunikáció: megoldva!
“A SMARTBooks nagyrészt azért jött létre, hogy a maga lehetőségei közt épp a leírt helyzeten változtasson: például a Számlázz.hu PSD, QUiCK, Dokufree (saját rendszerek) szempontjából abszolút összecsiszolt a kompatibilitás, nyitott a kommunikáció.
A könyvelőprogramok „elmaradottsága”, illetve a fent említett széttagoltság egyébként magyarázható a nagy programok komplexitásával, továbbá nagy megtérülési potenciál szükséges az integrációhoz, Magyarország pedig eleve aránylag kicsi piac. (És akkor a magyar jogi, adózási specifikumokról nem is beszéltünk.)
Azt gondoljuk, hogy bár teljesen újfajta, web alapú, integrációt előtérbe helyező rendszerrel mutatkoztunk be, de a piaci edukáció sem kis falat! Néha meglepően messziről indulunk neki a magyarázatnak. A support-os beszélgetésink is mutatják, hogy mennyire nem egységes az ilyen “szellemiség” iránti igény. Ha ez a cikk nem is csak az első fecske, amely ezt a problémát leírja, semmiképp nem a többség.
Összességében azt gondolom, a fordulópont határán vagyunk, most állnak együtt a lehetőségek: NAV nyomás, Számlázz.hu PARK típusú együttműködések, és az egyre nagyobb számú könyvelőiroda, aki néz-keres a témában. Amint ez átbillen, be fog gyorsulni a folyamat.” (Schramm Károly, SMARTBooks)
by