“Kinyílt előttük a világ” – mit gondolnak a fintech-ről a szakérők 1. rész

Szeszlér Vera

Szeszlér Vera

Mi a fintech újságírók szerint

A sorozat első részében díjnyertes fintech-újságírókat kérdeztünk.

Ma már senkinek nem kell bemutatni a fintech fogalmát, vagy alapmegoldásait, de a pénzügyi technológiák naponta (többször) átrendeződő piaca kiemelt figyelmet érdemel itt a PARK-ban is. Ezért kérdeztük meg az idén év elején alapított Felelős Fintech Tartalmakért díj első nyerteseit arról, hogy mit látnak madártávlatból: hogyan tekintenek a díjat hozó témájukra, milyen előrejelzéseket “mernének” tenni, és mik a legjobb gyakorlatok sokat látott szemükben. Tonács Attila a Felelős Fintech Díj 2022 januári nyertese, és a Portfolio Pénzügy rovatának elemzője. Brückner Gergely, a Telex újságírója februárban nyerte el az elismerést, és 1996 óta a Bank & Tőzsde hetilap szerzőjeként, a Figyelő rovatvezetőjeként, és az Index főmunkatársaként is olvashattuk cikkeit. A munkavállalók körében közkedvelt payroll fintech üzleti modellről író, és a hagyományos bankokat fintechekkel összehasonlító szerző osztotta meg velünk a gondolatait a sorozat első részében.

Mit jelent számotokra a fintech?

Tonács Attila, a Portfolio szerzője saját használatú definíciója szerint “a fintech – egy tágabb értelmezésben – a pénzügyi világ problémáira a technológia folyamatosan fejlődő eszközeit felhasználva igyekszik megoldást nyújtani.” Emellett fontosnak tartja azt is, hogy ne csak hatékonyságbeli kérdésekkel foglalkozzon, hanem a hozzáférhetőséget és a pénzügyi tudatosságot növelő törekvések is fókuszba kerüljenek. Meglátása szerint a legnagyobb változásokat a mesterséges intelligencia fejlesztések hozhatják: “ez lesz az a trend, ami meghatározza a közeljövőt”.

Brückner Gergely, a Telex munkatársa szerint a fintech fogalmát – pénzügyi technológia, vagy digitális pénzügyi innováció – ma már nem kell magyarázni az olvasóknak. “Mindenesetre, ahogyan én használom a kifejezést, az valamilyen olyan (jellemzően digitális) innováció, amely a pénzügyekhez tartozik, de így hívom azokat a cégeket is, amelyek ebben az ökoszisztémában mozognak.” 

De nem is szükséges konkrétan banki, biztosítói, vagy más pénzügyi szolgáltatói ágazathoz kötődni, “ha már utalás van benne, akkor nekem fintech lehet minden, ami megkönnyíti a hétköznapi pénzügyeinket (jegyek, utazások, parkolás, bármi)”.

Elárulta, hogy a Telexnél leginkább a kiadói világ digitális fejlesztéseit figyelik: “vagyis szeretnénk minél többet tudni az olvasóinkról, szeretnénk jól árazni a hirdetési tarifáinkat, és igen (ez már pénzügy) a támogatásokat is szeretnénk jól menedzselni digitálisan.”

Milyen eredményekkel lennétek elégedettek a fintech-piacon a következő években?

Viszonylag konzervatív felhasználóként sokszor, nagy érdeklődéssel, ugyanakkor inkább csak kívülről figyelem a trendeket. Hódít-e tovább az, ami tőlem idegen, legyen az áruhitel, NFT, kripto, vagy metaverzum? És mikor válnak hétköznapi szolgáltatássá a ma már elterjedt, de még mindig olykor egzotikus szolgáltatások és appok? A bankolás, az utasbiztosítás megkötése, a pénzváltás, a nemzetközi utalás, a jegyvásárlás, a taxi már ma is elterjedt digitálisan, ugyanakkor sok open banking lehetőség (tervezések, költségfigyelő appok, pénzügyeink még tudatosabbá tétele), vagy a digitális posta még várat magára”, Brückner Gergely ez utóbbi területeken vár elsősorban előrelépést.

Öt évre előre viszont nem szívesen tekintene, hiszen

a fintech alapélménye, hogy nem tudjuk, mi lesz öt év múlva”.

Mégis levonja a következtetéseket a jellemző fejlesztési irányokkal kapcsolatban: “Azt hiszem minden olyan app (nem is csak fintech, de egyéb szolgáltatási területek), amelyek valóban terheket vesznek le e az emberek válláról, és nem csak új, addig nem létező igényeket generálnak, sokkal elterjedtebbek lesznek. Profibb lesz az állami ügyintézés, dokumentumkezelés, adófolyamatok, utalás-menedzsment, a költségracionalizálás.” 

Emellett persze a digitalizáció minden más területén, például a szórakozásban, vagy akár a parkolásban is tisztán látja a fejlődési potenciált: “Sok olyan élményszerű innovációt várok, ami még egyszerűbbé teszi az életet, az utazást, a pénzügyeket. Ha beírom külföldön, hogy a Big Bentől a Tottenham stadionjába szeretnék menni, akkor ne csak az utazási lehetőségeket lássam: ha elérek egy belépési pontra, akkor a telefonomon okézhassam a közlekedési szándékomat, és már meg is legyen a zöld lámpám.

Ugyanerre a kérdésre Tonács Attila konkrét példákkal is illusztrálja válaszát: “Örülnék neki, ha egy éven belül még több magyar B2B sikersztori születne, amelyek exportképesek, külföldön is megállják a helyüket.” Példaként hozza a SEON-t, ami egy csalási kísérleteket hárító sikeres magyar fintech startup, a Dorsumot, a külföldön is terjeszkedő, befektetési tanácsadást támogató vállalkozást, és a digitális banki technológiai szolgáltató Finshape-et. Öt éves távlatban már magyar neobank megjelenésére is számít: “Remek lenne, ha megjelenne itthon egy hazai fejlesztésű neobank, amely előtérbe helyezi az ESG szempontokat, és a pénzügyi inklúzió növelésében is nagy szerepet vállalna. A Nubankot tartanám követendő példának.

Melyik fintech szolgáltatást tartjátok a legértékesebbnek az ismert megoldások közül?

“Nagyon értékesnek találom a payroll fintecheket, amelyről a cikkem is szólt – válaszolja értelemszerűen Tonács Attila –, ”de a mesterséges intelligencia alapú csalásmegelőzés szerepe is egyre nagyobb lesz.”  

Nemzetközi megoldások közül pedig példértékűnek tartja a Modulr-t, ami szerinte sokkal érdekesebb, mint amennyire nálunk ismert fintech szereplő, és amely “egységes platformot nyújt a gyors számlanyitáshoz és a változatos pénzügyi termékek létrehozásához pénzügyi szolgáltatóknak és nem pénzügyi ügyfeleknek egyaránt.” 

Brückner Gergely megkockáztatta a szembe dicsérést, de számára “nagy könnyebbséget jelentett a Számlázz.hu számlázóprogram, vége lett a postára járásnak, az elírt ajánlóvevényeknek, a bélyeg-nyalogatásnak.” Emellett olyan “alapvetéseket” használ, mint a Revolut, a netbanking, vagy a beállított fizetések kezelése, “de tetszik az automatikus adóbevallás, és áltaában a kormányzat sikeres digitalizációinak széles tárháza.

Jó példákat keresve a nemzetközi piacról a gyerekek “kütyüzését” említi párhuzamként: “kétségbe eshetünk, hogy mennyi a képernyőidő, de azt is érezzük, hogy ők nem feltétlenül lesznek elidegenített, magányos gyerekek, hiszen pont azt élik meg, hogy kinyílt előttük a világ.” 

Kedvenc példái között nem szigorúan csak fintechek szerepelnek: “Nagyon szeretem az okos információkat, ha azonosíthatok és megismerhetek élőlényeket, csillagokat, vagy borokat, mert a hálón már ott vannak. Ráirányítom a kamerámat egy finom bor címkéjére, és már három kereskedőtől megvehetem. Ezt én nem kéretlen reklámnak, hanem gyors lehetőségnek élem meg, hogy kielégíthessem a tudásigényemet. Sokat járok nemzetközi eseményekre, lenyűgöznek az okos rendszerek, a telefonról irányított napenergiarendszer, a nagyon okos számlacsomagok, a gondolatainkat is kitaláló appok. És mivel valójában nagyon ügyetlen felhasználó vagyok, mindig megdöbbenek, hogy a fintechek nem azt csinálják, amire én gondoltam, hogy csinálni szeretném, hanem azt csinálják, amire utasítást adtam. Éppen ezért nem kevés bosszúságot is okoz, ha nem logikus egy továbblépés, ha beszorulok egy értelmetlen, ördögi körbe, vagy ha egyszerűen nem találok egy funkciót…

Téged is foglalkoztat a fintech? Tudj meg többet a Felelős Fintech Tartalmakért pályázatról, és nevezz, szavazz, jelöld a számodra hasznos anyagokat!