Kata a határon

Himer Csilla

Himer Csilla

Kata a határon - Himer Csilla

A kata az egyik legnépszerűbb adónem. A pillanatnyilag működő vállalkozások közül több mint 430 ezer (!) kisadózó céget tartanak nyilván. Ezen vállalkozások zöme egyéni vállalkozás, kisebb részük betéti társaságként működik. Ha azonban egy jelenleg kisadózóként működő vállalkozás tulajdonosa úgy dönt, hogy növekedésnek indul, a kata (azaz: kisadózó vállalkozások tételes adója) sok esetben komoly dilemma elé állítja a vezetőt. 

A kata jó oldala

A kata a maga egyszerűségével rengeteg adminisztrációs tehertől kíméli meg a vállalkozókat. Ráadásul az olyan szolgáltatások, mint pl. az autokata a Számlázz.hu részeként, még könnyebbé teszi az életet. Jól tervezhető, kiszámítható az adó, nem kell bajlódni a költségek nyilvántartásával (legalábbis az adó megállapításához, egyébként viszont nagyon is kellene), és (állítólag) még könyvelőre sem kell költeni. 

Nem véletlenül került zárójelbe az előző mondatban az állítólag szó. Mert még egy katás esetében is nagyon gyorsan eljöhet az a pillanat, amikor könyvelőre lesz szüksége. Elég, ha csak két esetet veszünk szemügyre: 

1. A katás vállalkozás áfa-körös: az áfa-mentesség 12 millió forintig nem kötelező, de választható. Vagyis egyáltalán nem zárja ki a katázás azt, hogy valaki áfás legyen. Erre jó példák a kereskedelmi vállalkozások (pl. kisebb boltok, webshopok), ahol áfa-mentességben a befelé áramló áruk nagy mennyiségű áfáját is tudni kellene finanszírozni költségként. Sok esetben ezért nem is éri meg az alanyi mentesség a vállalkozónak – még akkor sem, ha egyébként az adózó katás. Ilyenkor a kata-határon belüli adózó választhatja az áfát – és máris könyvelőre van szüksége. 

2. Elég, ha a vállalkozó egyetlen árva hirdetést ad fel a Facebook-on és / vagy a Google-ben. Mivel mindkét tech-óriás külföldi illetőségű (bár EU-n belüli) cégnek számít (mindketten írországi bejegyzésű cégeikből állítják ki a számlát EU-n belül), így a hirdetések számláit áfa nélkül állítják ki. Mivel azonban az EU irányelvének megfelelően az Unión belül valahol meg kell fizetni az áfát, így a magyar katás vállalkozásra marad a feladat, hogy a hirdetésre eső áfát kiszámolja, bevallja és befizesse. Hopp, újból könyvelőre van szükség. Pedig a fent leírt gazdasági történés ma már banálisnak mondható.

Itt jön aztán a feketeleves: a kata vállalkozási / üzleti értelemben vett előnyei itt véget is érnek.

Itt fékezzünk le egy pillanatra, mert ha már szóba került az alanyi mentesség, van itt még egy kis gubanc. 

Sokan hivatkoznak arra, hogy nem lennének versenyképesek az áraik, ha még az áfát is rátennék. Azt már nem fizetnék meg a vásárlóik. Ez azokon a piacokon valós probléma lehet, ahol a versenytársak jellemzően alanyi mentesek. Ebben az esetben előfordulhat, hogy a versenytársak által diktált árszintet tartva az áfa “megeszi” a hasznot. 

Üzleti értelemben ezzel azonban az a baj, hogy nem feltétlenül van így. Egyrészt, ha a versenytársak csak így tudják lenyomni az árat, akkor valami az ő árkalkulációjukkal nem stimmel. Hiszen ha ők alanyi mentesek, akkor nekik le kell nyelniük a beszállítóik számláin bejövő áfát, ami pluszköltséget jelent számukra, rontja a likviditásukat. Másrészt ha emellett a pluszköltség mellett is alacsonyan tartják az árakat, akkor a hasznuk valószínűleg igen vékony. Nem véletlen, hogy az alanyi mentességet jellemzően azoknak a vállalkozásoknak szokás ajánlani, amelyek alacsony költségszinttel működnek – ők általában szolgáltatók. (Itt vannak kivételek: a fodrász, a műkörmös és a kozmetikus tipikusan anyagigényes, tehát relatíve magas költségszinttel működtethető szolgáltatások.) Röviden: ha ez a probléma így felmerülhet, akkor ott nem adózási és / vagy árazás-pénzügyi probléma van, sokkal inkább árstratégiai, amit teljesen más eszközökkel kell megoldani.

A kata rossz oldala

Amikor 2020-ban belengették, hogy 2021-től azok a katás vállalkozások, amelyek ugyanattól az ügyféltől évente 3 millió forintnál magasabb összegű bevételhez jutnak, extra 40%-os adót kell, hogy fizessenek a 3 millió forinton felüli rész minden forintja után, a könyvelők és adótanácsadók egyöntetűen azt mondták, meg fog indulni a trükközés a katával. A legtöbben arra tippeltek, hogy a katás vállalkozók legfeljebb még a nagymama Morzsi kutyájának is katás vállalkozást fognak indítani, így ugyanazt a tevékenységet 3-5 katás vállalkozásból fogják kiszámlázni. Így eloszlanak a saját katás vállalkozások között a számlakibocsátások, papíron minden katás vállalkozás a 3 millió alatt marad, és elkerülhető az extra adó. 

Nos, ez be is következett. Viszont már akkor sem volt új a jelenség. 

Ezt a megoldást ugyanis számos katás vállalkozó alkalmazta korábban is, csak akkor azzal a céllal, hogy belül maradjanak a kata- és ezzel az alanyi mentesség határán. Ami igazából a probléma megoldása “okosba’”, de nem valós megoldás. 

A kata ilyen alkalmazása ugyanis a növekedést visszafogó hatással jár. 

Ez azt jelenti, hogy az éves 12 milliós árbevételi határhoz való görcsös ragaszkodás gátat szab a vállalkozás üzleti fejlődésének – még akkor is, ha a piac egyébként lehetőséget adna erre. A 12 milliós árbevétel a konyhapénzhez mérten hangozhat soknak. Ha azonban azt is figyelembe vesszük, hogy az átlagosan havi 1 milliós árbevételből a fejlődő (!) vállalkozás növekvő költségeit is tudni kell finanszírozni (na, ugye, hogy milyen jól jönne a költségek nyilvántartása is!), akkor máris érthető, miért állítom, hogy a kata 12 milliós árbevételi határához ragaszkodás visszafogja a vállalkozások fejlődését. 

Ez az üzleti árnyoldal. 

Az adminisztrációs árnyoldal pedig az, hogy sokan az adminisztratív terhek csökkentése, az adózás egyszerűsége miatt ragaszkodnak a katához. Ha azonban ezt a mégoly csökkentett adminisztrációs terhelést már 3-4-5 vállalkozással látom el, többet veszítek a réven, mint amennyit megnyerek a vámon: 

  • az adminisztrációs terhek ugyanúgy növekednek,
  • egy idő után átláthatatlanná válik ugyanazt a tevékenységet egyidejűleg 3-5 különböző vállalkozásból ellátni, és nem látszik, mennyi a tényleges likviditás, hiszen az is széttöredezik 3-5 különböző vállalkozás között. Ha pedig pénzeszközt kell “átönteni” egyik vállalkozásból a másikba, azt megint csak könyvelési trükközéssel lehet megoldani.

Tudatos határátlépés – mire készülj? 

Nézzük azt az esetet, amire egyébként a katát eredetileg is kitalálták: a vállalkozó a katát ideiglenes adózási formának tartja, vállalkozást akar építeni, ami azt jelenti, hogy tisztában van vele, a növekedése révén előbb-utóbb (inkább előbb) búcsút fog mondani a katának. 

Ha fel akar készülni, akkor a következőket fogja tenni.

Stratégiai tervet épít

A növekedés mindig stratégiai kérdés. Mégpedig azért, mert ritka, hogy egy cég operatív távon (1 év alatt) kifussa a teljes növekedési potenciálját. (Én speciel még nem láttam ilyet. Startupoknál sem. Mire a látványos növekedés miatt egy-egy ilyen cég láthatóvá válik, többnyire már több éves meló és működés van a cégben.) 

Ez azt jelenti, hogy növekedést tervezni stratégiai távon lehet és érdemes, ami minimum 3-5 évet jelent. 

A stratégiai tervben kijelöljük a célokat, a főbb irányokat, értékeket, működési alapelveket, megalkotjuk az ezeknek megfelelő működési modellt (alias üzleti modellt), az általános stratégiát támogató részstratégiákat, és ezekhez elkezdünk erőforrásokat rendelni.

Taktikai terveket alkot

A stratégiából aztán időben visszafelé haladva taktikai terveket készítünk. Magyarul lépésekre kezdjük bontani a stratégia megvalósítását. Ezekhez szintén erőforrásokat rendelünk (most már pontosabban meghatározva fajtáját, mennyiségét, minőségét, időbeli rendelkezésre állását stb.), és kijelöljük azokat a főbb mérőszámokat (KPI-okat és KRI-okat, azaz teljesítmény- és eredménymutatókat), amelyek alapján követni tudjuk, hogy még mindig a kijelölt cél irányába haladunk-e. 

Operatív terveket készít

Itt már konkrét lépésekre bontott tervek készülnek arra:

  • milyen és mekkora lesz a bevétel (értékesítési/bevételi terv – az értékesítési terv teljesebb, részletesebb),
  • milyen marketinggel tudom megtámogatni ezeket az értékesítési célokat (marketingterv büdzsével),
  • milyenek és mekkorák lesznek a kiadások (kiadásterv – azok a kiadások, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a tervezett forgalmat meg is tudjam valósítani), 
  • hogyan fogom úgy működtetni a cégem, hogy mindig elegendő legyen benne a likviditás (cashflow-terv),
  • egyéb részlettervek (pl. beruházási terv, ha ezt a stratégiai céljaim indokolják).

Az operatív szintű tervek között a pénzügyi tervben lesznek azok a pontok, ahol látni fogom:

  • mikor lépem át az áfa-határt – vagy eleve úgy döntök, az üzleti év kezdetétől azonnal áfás leszek
  • mikor lépem át a kata-határt – vagy eleve úgy döntök, az adóév kezdetétől adónemet váltok
  • mekkora lesz az árbevételem, és ehhez milyen költségszerkezet társul – azaz milyen adónemet érdemes választanom (átalányadós vagy tételes szja-t, esetleg kivát, vagy taót)
  • ha kivával, vagy taóval jön ki jól a matek, de eddig egyéni vállalkozó voltam, akkor fel kell készülnöm a cégalapításra is
  • adónemváltás előtt, de kifejezetten kivára vagy taóra váltás előtt konzultálnom kell a könyvelővel, hogy hogyan tartsam nyilván a költségeimet, hogyan készítsek ezekből feladásokat a számára
  • mennyi pénz felett rendelkezem adott pillanatban a vállalkozásban, azaz milyen is a likviditásom (cashflow-terv és -kimutatás)
  • mennyiért is csinálom, azaz mi marad a költségek levonása után – mennyi az eredmény, hiszen ez a cégem jövőjének záloga, ebből fogom tudni majd megvalósítani a stratégiai céljaimat
  • megvan minden adatom ahhoz, hogy takkra pontosan kiszámoljam azt az árat, ami a remélt hasznot fogja biztosítani a számomra, ha képes vagyok hozni a célként kitűzött értékesítési számokat (lásd értékesítési/bevételi terv) – és erre tudok majd áfát számolni.

Amire még készülnöd kell 

A vállalkozások növekedésének másik velejárója, hogy bővül a csapat. Akár alkalmazottként, akár tartós (stratégiai) beszállítóként számítasz a csapatod tagjaira, mindenképpen hosszabb távú kapcsolatot kell megalapoznod. 

Ez két dologgal jár: 

  1. Tartós költségekkel – a beszállítód mindig a csapatod része. A beszállítód ugyanis azt vállalja, hogy a te megbízásodból ő kívülről, de a te vállalkozásodat fogja építeni. Ha pedig alkalmazottaid lesznek, az bérköltséggel és adó-, meg járulékterhekkel jár, aminek mindenféle adminisztrációja lesz, amit a könyvelőddel kell majd egyeztetned, hogyan, milyen formában valósítjátok meg. 
  2. Szervezeti ugrással – szervezetfejlesztők minden bizonnyal akadémiai székfoglalót tudnának rögtönözni erről a témáról. Most elég annyi, hogy egy csapat építése nemcsak people management feladat. Nemcsak az emberekkel kell tudni bánni, hanem összetartó, egy irányba húzó szervezetet is kell tudni építeni belőlük. Ez pedig jól behatárolt felelősségi és feladatkörökkel, szervezeti felépítéssel, folyamatok kiépítésével, szervezeti kultúra megalkotásával is jár.

Ez vár rád és a cégedre

A növekedés, mint látható, rengeteg feladatot hoz. Ezen feladatok, problémák megoldása azonban 

a vállalkozás professzionalizálódásának irányába visz. 

Nem egyszerű, és mint látható, komplex kihívás. Éppen ezért elkel hozzá a segítség. Ha támogatásra van szükséged a vállalkozásod fejlesztésében, beszélgess el egy Karson-tanácsadóval!