GDPR és vakcinaigazolvány II. – vendégek, ügyfelek

dr. Sziráczki István

dr. Sziráczki István

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: linkedin
Vakcinaigazolvány

frissítve: 2021. május 22-én

A közelmúltban írtam a munkavállalók védettségének igazolásáról, és a munkáltatók ezzel kapcsolatos lehetőségeiről, kötelezettségeiről. Most, a sorozat második cikkében a vendégek, ügyfelek védettségének igazolásával foglalkozunk.

A Kormány 194/2021. (IV. 26.) Korm. rendelete a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának harmadik fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról rendelkezett. Ennek értelmében több szolgáltatást újra igénybe lehet venni, de csak védettségi igazolvánnyal  vagy a védőoltást igazoló applikációval.

Az Adatvédelmi Hatóság a cikk megírásáig nem adott közre tájékoztatót a témában. Amennyiben a későbbiekben ezt megteszi, a cikket is frissítjük.

A jelenlegi jogszabályi környezet elsősorban a szálláshelyek, vendéglátók, sport- és szabadidős létesítmények, rendezvények vonatkozásában határoz meg a védettség igazolásával kapcsolatos kötelezettségeket.

Kitől nem kérhető a vakcinaigazolvány, illetve az applikáció felmutatása?

Nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a kivételekkel, az ő esetükben ugyanis nem kérhető a védettség igazolása, nem ismerhetjük meg a védettségre vonatkozó adatokat.

Tehát a védettség igazolása nélkül:

  • szállodában, szálláshelyen tartózkodása továbbra is megengedett az üzleti, gazdasági, továbbá oktatási tevékenység céljából érkező személyeknek, valamint a Magyar Honvédség, illetve a rendvédelmi szervek állományába tartozó, szolgálati feladatok ellátása érdekében elhelyezett személyeknek, továbbá a kirendelt egészségügyi dolgozóknak;
  • vendéglátó üzleten belül az elvitelre rendelő, a mellékhelyiség használata, vagy – ha erre a teraszon vagy kerthelyiségben nincs lehetőség – a fogyasztás kifizetése céljából érkező vendég ezekhez szükséges ideig történő benntartózkodása megengedett;
  • a jégpályák, az uszodák, az edző- és fitnesztermek és a sportlétesítmények a versenyszerűen sportoló tizennyolcadik életévét be nem töltött személy és az őt felkészítő sportszakember számára edzésen vagy sportrendezvényen való részvétel céljából; testnevelés óra, sportszakkör (ideértve az iskolai sportkör) vagy sportoktatás keretében a gyermekek, illetve a tanulók számára a testnevelés óra, sportszakkör vagy sportoktatás vezetője kíséretében látogathatók;
  • sportrendezvények a versenyzők és az őket felkészítő sportszakemberek, a kulturális események a fellépők számára látogathatók.

A fent felsoroltak esetében a jogszabályi háttér (elsősorban a 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet, a továbbiakban: kormányrendelet) nem biztosítja a védettségre vonatkozó adatok megismerésének lehetőségét, tehát tőlük nem lehet kérni a védettség igazolását.

Kérhetjük vagy kérni kell a védettség igazolását?

A jogszabály az adott helyen való tartózkodás feltételeként szabja a védettség igazolását, ennek megfelelően tehát az előírt esetekben kérni kell az igazolvány felmutatását vagy az applikáció bemutatását. Ennek megtagadása esetén nem lehet beengedni az érintett személyt.

Kitől kell kérni a védettség igazolását?

  • Szálláshelyen: a szabadidős céllal érkező vendégtől.
  • Vendéglátó üzletben: az üzlethelyiségbe belépő vendégtől (kivéve mellékhelyiség használata, fizetés, elvitel).
  • Szabadidős létesítményben: a szolgáltatást igénybe vevő személytől (kivéve a fentebb írtak – 18 év alatti sportoló és edzője, testnevelésóra, sportoktatás, stb.).
  • Rendezvényeken, sportlétesítményekben: a nézőktől.

A védettséget a védettségi igazolvány bemutatásával , illetve 2021. május 22-étől a védőoltást igazoló applikációval lehet érvényesen igazolni.

A jogszabály külön kitér a védettségi igazolvány felmutatásának módjára. Eszerint azt lehet kérni olyan módon, hogy abból megállapítható legyen a védettség ténye. Ez alatt azt kell érteni, hogy az igazolványt felhasználó személy személyazonossága és a védettségének oka (pl. felgyógyulás esetén az érvényesség ideje, vagy az oltás időpontja) kiolvasható legyen, ne csak úgy megvillantsák nekünk azt. Mindez most már az applikáció felmutatására is érvényes.

Annak érdekében, hogy meggyőződjünk arról, hogy a felmutatott védettségi igazolványt, illetve a bemutatott applikációt a jogosult személy használja fel éppen, kérhető más, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány felmutatása is.

A kormányrendelet ezeket lehetőségként fogalmazza meg, nem kötelezettségként, ugyanakkor – mivel a védettségi igazolvány (illetve az applikáció) más, személyazonosságot igazoló igazolvánnyal együtt érvényes, és mivel az igazolást megtagadó személyeket nem lehet beengedni – ezek valójában kötelezettségként jelennek meg. Legalábbis, ha szeretnénk beengedni őket, és az esetleges szankciókra – pl. a közelmúltban megemelt akár 3.000.000 Ft-os bírságplafonra, akár egy évig tartó bezárásra – is gondolunk, akkor mindenképpen.

Akinek nem a védettségét kell igazolni: a védett személy felügyelete alatt álló 18 év alatti személy

Az ő esetükben az életkor igazolása szükséges, amit erre alkalmas hatósági igazolvány (személyazonosító igazolvány, útlevél, vezetői engedély vagy diákigazolvány) bemutatásával tehetnek meg. 

Az ilyen személy felhívható továbbá (tehát ez sem kötelező a kormányrendelet szerint) életkorának az életkor megállapítására alkalmas módon történő igazolására (pl. úgy mutassa az igazolványt, hogy kiolvasható legyen a születési ideje, vagy éppen látható legyen a fényképe). Bár lehetőségként fogalmazza meg ezt is a kormányrendelet, jogosan értelmezzük általános kötelezettségként a fent említett okok miatt. Ugyanis amennyiben a védett személy felügyelete alatt álló 18 év alatti személy életkorát nem igazolják, a belépését szintén meg kell tagadni.

Ugyanakkor, amennyiben az ilyen személy 18 év alatti életkora nyilvánvaló, akkor az életkorának ellenőrzése „mellőzhető” a kormányrendelet szerint. DE! A GDPR alapelveit figyelembe véve ezt ilyen esetben kötelező mellőzni; tehát a védett személy felügyelete alatt álló, nyilvánvalóan kiskorú személy életkorát nem ellenőrizhetjük a belépés engedélyezésével összefüggésben! Természetesen a védettségi igazolványt vagy az applikáció felmutatását sem kérhetjük tőlük (a jelenlegi előírások alapján).

Végül: mit tehetünk a személyes adatokkal?

Az ellenőrzések végrehajtása során – a védettségre, életkorra vonatkozó, illetve az ellenőrzéssel kapcsolatban – megismert adatokat nem lehet rögzíteni. Tehát az igazolványok nem másolhatók, illetve az adatok más módon sem rögzíthetők. Kizárólag az adatok megismerése lehetséges, a benntartózkodásra való jogosultság megállapítása céljából.

Véletlenül se kezdjük listázni a vendégeket/ügyfeleket a védettség illetve az életkor igazoltsága szerint! Ha hatósági ellenőrzést kapunk, a hatóság majd saját maga meggyőződik a benntartózkodók jogosultságáról.

Nagyon fontos, hogy az ellenőrzést kizárólag a kormányrendelet hatályának – pontosabban az ide vonatkozó rendelkezéseinek változatlan – fennállásáig lehet végezni.

A fenti korlátok oka, hogy az adatkezelésünk konkrét jogalapját a kormányrendelet által megfogalmazott ellenőrzési kötelezettség adja. Ennek megfelelően a GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) pontjára, az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelésre kell hivatkoznunk a tájékoztatónkban. A védettség tényére vonatkozó adatok megismerése vonatkozásában továbbá a GDPR 9. cikk (2) bekezdésének g) pontjában foglaltakra, mint a különleges adatok kezelésének további feltételének teljesülésére – és nem mint jogalapra, mert az továbbra is a 6. cikk (1) bekezdés c) pontja (!) – is hivatkoznunk kell. Eszerint az adatkezelés jelentős közérdek miatt szükséges, uniós jog vagy tagállami jog alapján.

Mindez azonban azt is jelenti, hogy a jogszabályban meghatározott kötelezettség teljesítéséhez szükséges mértékben kezelhetjük az adatokat, ennél tovább nem mehetünk. Mivel a kormányrendelet csupán a védettség tényének (vagy az életkornak) az ellenőrzését írja elő, ezért ez valójában csak az adatok megismerésére kötelez minket. Ezért nem rögzíthetjük az adatokat, hiszen az már nem szükséges az ellenőrzés céljának eléréshez. A cél ugyanis csupán az, hogy eldönthessük, beengedhetjük-e az érintett személyt.

És ami soha nem maradhat el: a megfelelő tájékoztatás

Szükséges továbbá a védettség (illetve életkor) ellenőrzésének helyén az érintettek számára könnyen elérhetővé tenni a fenti adatok megismerésével kapcsolatos adatkezelésről szóló tájékoztatót, melynek elkészítéséhez – mint mindig – megfelelő tapasztalattal és szaktudással rendelkező szakember közreműködését javaslom. Különös tekintettel arra, hogy jelen esetben is a személyes adatok különleges kategóriájába tartozó, egészségügyi adat megismeréséről van szó (védettség ténye), a személyazonosító adatok mellett.

A fent írtak a cikk frissítésének napján (2021. május 22-én) hatályos jogszabályi rendelkezésekre és elérhető hatósági állásfoglalásokra tekintettel érvényesek.

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: linkedin