Fuvarlevél jogi szemmel – így csináld jól és szabályosan

dr. Sziráczki István

dr. Sziráczki István

Fuvarlevél jogi kérdések

A cikk apropóját a Számlázz.hu fuvarleveles számlaképpel kapcsolatos új fejlesztése adta. A témában sok mindent olvashatunk a különböző fuvarozó-szakmai oldalakon, mégis bizonytalanságot hagyhatnak bennünk ezek az írások, sőt, a jogszabályok szövegéből kindulva sem mindig sikerül a gyakorlati kérdéseket egzakt módon megválaszolni. Ez az oka annak is, hogy sokszor keveredik a szállítólevél, menetlevél és fuvarlevél fogalma. Azt én sem ígérhetem, hogy minden lehetséges félreértést eloszlatok, a cél mégis az, hogy amennyire lehet, tisztítsuk a képet a témában.

A fuvarlevél – nagyon röviden – a fuvarozáshoz köthető adatokat és a szállítandó áru jellemzőit tartalmazó dokumentum, amely bizonyítja a fuvarozási szerződés létrejöttét a megbízó és a fuvarozó között. Aki webshopot üzemeltet, jó eséllyel találkozott már a fuvarlevél fogalmával. A bonyolult szabályozási környezet miatt azonban mégis sok a kérdőjel: ki, mikor és hogyan alkalmazza, hogy az betöltse a célját? Ennek igyekeztem utánajárni.

A fuvarlevél nem menetlevél vagy szállítólevél

A fuvarlevelet nem is könnyű elhatárolnunk egyéb, a szállításhoz kapcsolódó okmányoktól, mivel a szóban forgó dokumentumok használata során több átfedést is tetten érhetünk a tartalmuk és a jogszabályi háttér különbözősége ellenére.

1. Szállítólevél

A szállítólevelet az áru feladója/megbízó állítja ki – például a Számlázz.hu vagy az Innonest segítségével –, és általában azért, mert még nem készült számla vagy egyéb bizonylat az áru mozgatásáról. A szállítólevél tehát egyrészt igazolja az áru mozgatásának jogszerű okát, másrészt a leszállítást követően a teljesítést. 

A gyakorlatban előfordulhat olyan eset is, amikor számla kiállítása mellett alkalmaznak kísérőokmányként szállítólevelet. Ennek célja többnyire az, hogy az áru értékét ne ismerje meg más, csak a vevő.

Tehát ha még nincs számla kiállítva az áruról, illetve ha jogszabály konkrét esetben kötelezővé teszi (pl. jövedéki termékeknél) akkor szükséges a szállítólevél kiállítása.

2. Menetlevél

A menetlevél tartalmát tekintve, annak elsődleges célja az áru szállításának részletes lekövetése, útvonaladatokkal, megállókkal; a szállítás ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében. Jelentősége elsősorban a hatósági ellenőrzéseknél, illetve a fuvarozást végző cégen belüli adminisztrációban lelhető fel.

A szállítólevél fő funkciója tehát az áru mozgatásának gazdasági, adózási szempontok szerint megközelített igazolása,  elsősorban az áru tulajdonosának, értékesítőjének, azzal egyéb módon rendelkezőnek gazdálkodása körében értelmezve. Bár a menetlevél adatai is részben alkalmasak hasonló funkció betöltésére, az elsősorban a közúton végzett szállítás adminisztrációjában játszik szerepet.

A fuvarlevél mindezekkel szemben a fuvarozásra mint gazdasági tevékenységre vonatkozó szabályok szempontjainak való megfelelést szolgálja, valamint a fuvarozó cégnek ad információkat az áruról, illetve arról, hogy azt hogyan kell szállítania és kiszolgáltatnia. Lényeges funkciója továbbá – mint ahogyan lejjebb kifejtem – az, hogy külön megállapodás hiányában tanúsítja a fuvarozási szerződés létrejöttét is.

A fuvarlevél jogszabályi háttere

A fuvarlevél helyes alkalmazását a következő jogszabályok határozzák meg:

  • 1971. évi 3. törvényerejű rendelet a „Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről” szóló, Genfben, az 1956. évi május hó 19. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről *;
  • 2005. évi LIV. törvény a nemzetközi közúti árufuvarozási szerződésről szóló Egyezményt (CMR) kiegészítő, Genfben, 1978. július 5-én kelt Jegyzőkönyv kihirdetéséről;
  • 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről;
  • 120/2016. (VI. 7.) Korm. rendelet a közúti árutovábbítási szerződésekről;
  • 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról;

Lényeges különbségek vannak a belföldi és a külföldi fuvarozásra vonatkozó szabályozás között, ezért a következő bekezdésekben külön tárgyaljuk a két kérdéskört.

Belföldi fuvarozás

Mikor kötelező a fuvarlevél?

Röviden: alapvetően nem kötelező, de van, amikor mégis. A fuvarlevelet egyik vonatkozó jogszabály szerint sem kötelező kiállítani, és annak hiánya nem eredményezi a fuvarozási szerződés érvénytelenségét. Kiállítása esetén viszont az ellenkező bizonyításáig bizonyítja a fuvarozási szerződés létrejöttét. Tehát ha van, akkor vitás helyzetben könnyebb dolgunk van, de ha nincs, az még nem jelenti azt, hogy nem jött létre a szerződés, vagy érvénytelen lenne.

Ha a feladó utasítást ad a fuvarozónak erre, akkor viszont a fuvarozó köteles kiállítani a fuvarlevelet. Ilyen esetben a fuvarozó a fuvarlevelet nem helyettesítheti a küldemény átvételéről szóló elismervénnyel – amit akkor kell átadnia, ha nem kapott utasítást a fuvarlevél kiállítására.

A gyakorlattal kapcsolatban tudni kell, hogy közúti, egyéb hatósági ellenőrzés során valamilyen módon igazolni kell a fuvarozási szerződés létrejöttét. Tehát ha nincs külön megállapodás a konkrét fuvarra vonatkozó adatokkal, akkor mégis nélkülözhetetlen a fuvarlevél kiállítása. A fuvarozási díjról szóló számla kiállításának alapját is a fuvarlevél igazolja, amennyiben nincs külön szerződés az adott fuvarról.

Mit kell rögzíteni a fuvarlevélben?

A fuvarlevél optimális esetben tartalmazza:

a) az árutovábbítás jellegét (fuvarozás, rendelkezésre bocsátás, díj ellenében végzett vontatás),

b) az üzembentartó és a fuvaroztató nevét és címét,

c) a jármű rendszámát és a gépjárművezető nevét,

d) a jármű kiállításának, valamint indulásának helyét és idejét, a jármű útvonalát, a megállások (fel- és lerakodás) és indulások helyét és idejét, valamint az érkezés helyét és idejét (a kilométeróra állásának és a – rakománnyal vagy rakomány nélkül – megtett kilométer-teljesítményeknek a feltüntetésével),

e) a feladó, a címzett és a fuvarozó nevét és címét;

f) a kiállításának helyét és idejét;

g) a feladó és a fuvarozó aláírását;

h) a fuvarozás díját, vagy a kiszámításához szükséges információkat;


továbbá árufuvarozásnál és vontatásnál ezeken kívül még:

i) az áru vagy a vontatott jármű átvételének helyét és idejét,

j) a küldemény lényeges tulajdonságait: megnevezését, csomagolási módját, veszélyességének az adott fuvarozási ág szerinti megjelölését, darabszámát, jelét, számát, tömegét vagy más módon kifejezett mennyiségét, ha van ilyen: az áru tulajdonosa által kiállított szállítólevél (illetve az árura vonatkozó egyéb okmány) számát, továbbá a vontatott vagy szállított járműre vonatkozó adatokat (a tulajdonos vagy üzembentartó megnevezése, címe, székhelyének vagy telephelyének címe, a jármű rendszáma);
k) az áru kiszolgáltatásának, illetve a vontatott jármű átadásának a helyét, és – a kiszolgáltatást (átadást) követően – az idejét is;

l) külföldi fuvarozás esetén a vám- és egyéb hatósági kezeléshez szükséges utasításokat, illetve csatolmányként a szükséges dokumentumokat (a CMR egyezmény hatálya alatt külön szabályok érvényesülnek, lásd a következő fejezetben);

m) a fuvarozó esetleges fenntartását.

A fuvarlevélnek az érvényességhez legalább a vastag kiemeléssel írt információkat tartalmaznia kell a fentiek közül.

Ha a fuvarozónak nincs megfelelő módja arra, hogy az áru hiánytalanságára, állapotára, a csomagolás megfelelőségére, illetve az árura vonatkozó egyéb adatok pontosságát ellenőrizze, köteles fenntartását indokaival együtt a fuvarlevélbe bejegyezni. Ha volt alkalma ellenőrizni, és rendellenességeket, kockázatokat észlelt, akkor ezeket szintén rögzítenie kell fenntartásként.

Ezek a fenntartások a feladót csak abban az esetben kötelezik, ha azokat a fuvarlevélben kifejezetten elismerte. A fenntartások bejegyzésének elmaradása esetén a felelősség a feladót és a fuvarozót egymás között egyenlő arányban terheli. Ha a fuvarozó nem jegyez be a fuvarlevélbe indokolt fenntartást, akkor vélelmezni kell, hogy az áru és annak csomagolása kifogástalan állapotban volt amikor a fuvarozó az átvette.

A fuvarozó által a fentiek szerint kiállított fuvarlevél az ellenkező bizonyításáig bizonyítja a fuvarozási szerződés létrejöttét, a küldemény átvételét, valamint – a fuvarozó által a fuvarlevélbe tett fenntartás hiányában – azt, hogy a küldemény és csomagolása az átvételkor külsőleg jó állapotban volt, és hogy a küldemények száma a fuvarlevélben közölttel megegyezik.

A fuvarlevél kiállításával – ilyen jellegű fenntartások hiányában – a fuvarozó felelősséget vállal a megfelelő csomagolásért és a szállított mennyiségért is.

A fuvarlevélre vonatkozó további lényeges szabályok

A fuvarlevél szigorú számadású okmány. A felhasznált vagy rontott fuvarlevelet sorszám szerint, hiánytalanul, a bizonylatokra vonatkozó szabályok szerint meg kell őrizni. A fuvarlevelet az üzembentartó, vagy – írásbeli felhatalmazása alapján – a jármű vezetője állítja ki. (A kiállítást értsük itt úgy, hogy a megfelelő személy aláírásával válik kiállítottá az okmány, az “adminisztratív” előkészítést végezheti a megbízó is, például a Számlázz.hu fuvarleveles számlaképének használatával). A jármű vezetője köteles azt a szállítás során eseményszerűen vezetni, és aláírásával hitelesíteni. Közúti közlekedési szolgáltatás esetén a megrendelőnek, illetve a fuvaroztatónak a fuvarlevélen igazolnia kell az elvégzett teljesítményt, árufuvarozásnál az áru átvételét is.

Nemzetközi fuvarozás – CMR

Földrajzi elhelyezkedésünknek és a környező országok CMR egyezménybe belépésnek köszönhetően Európában általában a CMR hatálya alá tartozik a nemzetközi fuvarozás. Az ilyen fuvarozás során kiállítandó fuvarlevélre vonatkozó szabályok az alábbiakban térnek el a belföldi fuvarozásra vonatkozó rendelkezésektől.

CMR jelentése

A CMR egy olyan, nemzetközi közúti szállításokra vonatkozó nemzetközi egyezmény, amely minden díj ellenében végzett árufuvarozást végző cégre és járműre vonatkozik, ha a feladás helye és a címzett két különböző ország területén fekszik, és legalább az egyik ország tagja az egyezménynek. (A rövidítés kibontva „Convention relative au contrat de transport international de marchandises par route“, magyarul: Egyezmény a Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről.)

CMR fuvarlevél

A CMR hatálya alá tartozó fuvarozás esetén a CMR egyezmény szerinti fuvarlevelet kell kitölteni (CMR fuvarlevél). A CMR fuvarlevél hiánya, szabálytalansága vagy elvesztése nem érinti a fuvarozási szerződés létrejöttét vagy érvényességét, de a CMR fuvarlevelet minden esetben kötelező kiállítani.

A fuvarlevelet három eredeti példányban kell kiállítani; azokat a feladó és a fuvarozó aláírja. A fuvarlevél első példányát a feladó kapja, a második példány az árut kíséri, a harmadikat a fuvarozó tartja meg.

Miket kell rögzíteni a CMR fuvarlevélben?

Minden esetben szükséges adatok:

a) a kiállítás helye és időpontja;

b) a feladó neve és címe;

c) a fuvarozó neve és címe;

d) az áru átvételének helye és időpontja, valamint a kiszolgáltatásra kijelölt hely;

e) a címzett neve és címe;

f) az áru szokásos megnevezése és a csomagolás neme, valamint veszélyes áruknál azok általánosan elismert megnevezése;

g) az árudarabok száma, jele és sorszáma;

h) az áru bruttó súlya vagy más mennyiségi meghatározása;

i) a fuvarozással kapcsolatos költségek (fuvardíj, mellékdíjak, vámok és egyéb költségek, amelyek a szerződéskötéstől a kiszolgáltatásig felmerülnek);

j) a vám- és egyéb hatósági kezeléshez szükséges utasítások;

k) nyilatkozat arról, hogy a fuvarozás – minden ellentétes kikötés ellenére – a jelen Egyezmény rendelkezései alá esik;

l) jármű, pótkocsi rendszáma,

m) fenntartások,

n) feladó aláírás és fuvarozó aláírása,

o) áruátvevő aláírása, aláírás pontos időpontja,

p) mellékletként hatósági igazolások (pl.: vám, átrakási tilalom, egyéb okmányok, árubiztosítás).

Szükség szerinti adatok:

a) az átrakás tilalma;

b) a feladó által vállalt költségek;

c) utánvéti összeg, amelyet az áru kiszolgáltatásakor be kell szedni;

d) az áru bevallott értéke és a kiszolgáltatáshoz fűződő különleges érdek összegszerű megjelölése;

e) a feladó rendelkezése a fuvarozó számára az áru biztosítása tekintetében;

f) a megegyezés szerinti határidő, amelyen belül a fuvarozást végre kell hajtani;

g) a fuvarozónak átadott okmányok jegyzéke.

h) esetleg további fuvarozó(k)

i) minden lényeges további adat rögzíthető, ami nem ellentétes a CMR rendelkezéseivel.

A CMR fuvarlevél mellett minden esetben menetlevelet is kell vezetni, mivel ez a fuvarlevél nem tartalmazza az útvonal részletes adatait.

Összefoglalás

Összefoglalva és a gyakorlatot tekintve a fuvarozás során fuvarlevél, külföldön CMR és/vagy szállítólevél legalább kerüljön kiállításra, és azt/azokat a címzett/átvevő/vevő írja alá, bélyegzővel. Ez nagyban segíti a későbbi esetleges viták gyors rendezését. 

Láthatjuk tehát, hogy elég színes jogi környezet övezi a fuvarlevelet. A figyelmes olvasónak az is feltűnhetett, hogy – míg a legtöbb PARK-cikkben a digitalizációt hirdetjük – most egy olyan témát jártunk körül, amelyben a papíralapú dokumentációnak is igen nagy a szerepe. Ugyanakkor a megfelelő digitális eszközökkel nagyban egyszerűsíthetjük életünket. Ha például belföldre szállíttatunk, a Számla Agent és a fuvarleveles számlakép alkalmazása sok papírmunkától és a hibázás lehetőségétől kíméli meg mind a megbízót, mind pedig a fuvarozót.

Remélem, tudtam valamit hozzátenni ehhez, a fő szakterületeimhez lazán kapcsolódó témához. 🙂 Ha webshop- vagy adatjogi kérdésben tudok segíteni, keress bátran!