Digitális kulturálódásunk

Turay Dia

Turay Dia

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: linkedin
digitális kultúra

A PARK-ban számtalan cikk született már arról, hogy mit is értünk digitalizáció alatt, milyen vetületei, “dimenziói” vannak, hogyan tudjuk mérni, tetten érni. Szó esett arról is, hogy a digitalizáció nem cél, hanem eszköz – illetve az elmúlt egy évben sokszor inkább kényszer.

Az előző cikkemben már én is a digitalizáció egyik vetületét kezdtem kapargatni – az adatalapú döntéshozatal a digitalizáció, a digitális kultúra egyik nagyon fontos alappillére. Ahogyan már másoktól is olvastam, én is legszívesebben arról írok, ami leginkább foglalkoztat és amit folyamatosan tanulok – és egy totálisan a digitalizációs lehetőségekre építő, teljesen remote módon működő cég egyik alapítójaként talán az átlagosnál közelebb áll hozzám ez a téma. 

De mit jelent vajon a digitális kultúra? 

Újhullámos humbuknak hangzik? Pedig Wikipedia oldala is van ennek a fogalomnak. Sőt, tudtátok, hogy tavaly szeptember óta ilyen nevű tantárgyat oktatnak már általános iskolában is? 

Az online oktatás kapcsán pedig egyre többet hallhatunk, olvashatunk arról, hogy a gyerekekre milyen hatással van az online világ és a megnövekedett képernyőidő–  de legtöbbünknek azt gondolom, személyes tapasztalata is akad a témában. Életünk része a digitális kultúra tehát.

Most azonban szűkítem ezt a kimeríthetetlen témát, és “csupán” a cégek digitális kultúrájáról szeretnék beszélgetni, gondolkodni. 

A vállalkozások sikere egyre inkább azon fog múlni, hogy mennyire lesznek képesek a digitális innovációkat bevezetni, hasznosítani, a munkavállalókat ösztönözni ezek használatára a kultúra részévé tenni, és a stratégiát ezek mentén újragondolni. Már egy 2018-as hazai kutatás* is rámutatott, hogy 

hiába a szép tervek, a vállalati kultúra megeszi a stratégiát reggelire, azaz, ha a vezetőinket, embereinket nem készítjük fel, a változás bukásra van ítélve”. 

Mitől lesz egy vállalati kultúra digitális? Attól, hogy mindenki most home office-ba kényszerült, és az összes meeting online (Zoom, Teams, Meet, stb.) zajlik, elérjük a benti hálózaton lévő fájlokat (vagy átmeneti megoldásként felhőben tároljuk a közösen használt dokumentumokat), még nem lesz digitális a vállalati kultúra. Ahogy oly sok minden más is, ez is fejben dől el – noha az átállás kapcsán mégis jellemzően az anyagi korlátok és az időhiány szokott felmerülni, mint akadályozó tényező. 

A digitális kultúra legfontosabb építőköveit, “kockáit” nagyjából ezekből legóznám össze:

Agilitás és rugalmasság, a “digitális gondolkodásmód”: A piramis-formájú, klasszikus, hierarchikus szervezeti felépítéssel ellentétben az agilis szervezetek motivált emberek által alkotott csapatok hálózata – laposabb szervezetek, ahol a munkatársakat a közös jövőkép elérése vezérli. A döntéshozatal gyors, a vezetés támogató, és tiszta, transzparens, követhető célokat tűz ki, valamint folyamatos visszajelzést és tanácsot ad az embereinek annak érdekében, hogy azok önállóan tudjanak dolgozni a csapat eredményeiért. A folyamatosan változó igényekhez és technológiákhoz, a “VUCA-világhoz” alkalmazkodva az erőforrásaikat gyorsan és rugalmasan tudják alakítani; rövid munkaciklusokban dolgoznak, az elért eredményeket a ciklusok végén ki is értékelik, a tanulságokat pedig beépítik a folyamatokba, vagyis a folyamatos tanulás “bele van kódolva” a munkaszervezésbe. A csapattagok nyíltan megoszthatják az ötleteiket és az eredményeiket, a diszruptív gondolkodás szinte elvárás – ez teremti meg azt a pszichológiai biztonságot, ami elengedhetetlen az ilyen szervezetek működéséhez. 

De hogy egy fokkal közelebb hozzam ezt a nagyon elméletinek tűnő leírást: mi például heti sprintekben dolgozunk, a feladatokat a hétindítón átbeszéljük és JIRA-ban vezetjük, így ha bárki elakadna, hamar összeülnek az érintett csapattagok és alternatív megoldást találnak ki. A nyitott, elfogadó vállalati kultúra, egymás támogatása pedig – és ezért nem lehetek elég hálás – nem csak szerintünk, alapítók szerint az egyik alapértékünk, de a visszajelzések alapján a csapat többi tagja is ezt emelte ki. A régebbi csapattagok úgy fogalmaztak, hogy ők csak azt a támogató segítséget és a másik véleménye iránti nyitottságot adták tovább az újonnan csatlakozóknak, amit anno ők is kaptak. A folyamatos tanulást pedig rendszeres belső képzésekkel is kiegészítjük. 

Adatalapú döntéshozatal: Mivel a digitalizációval robbanásszerűen megnőtt a rendelkezésre álló, naprakész adatok mennyisége, óriási luxus lenne ezt nem felhasználni a döntéshozatal támogatására. A digitális megoldások használata egyrészt elősegíti a csapattagok közti interaktív kommunikációt, másrészt a csapattagok internetkapcsolattal a világ bármely pontjáról elérhetik a vállalati környezetet, vagyis minden szükséges adatot

Azt már kifejtettem az előző cikkemben, hogy mi ebben a szellemben működünk, de az adatalapú döntéshozatal már része a mindennapjainknak is, mégha nem is tudunk róla. Épp ma reggel jött szembe velem a Facebook falamon a kifli.hu posztja, amelyben kifejtik, hogy mi alapján korlátozták az elmúlt napokban, hogy az egyes felhasználók hány féle terméket rakhatnak a kosárba: “A vásárlási szokásokat vizsgáltuk meg, hiszen egy adatalapú startup vagyunk, mindent ezekre az információkra alapozunk. Aki általában többször és nagyobb értékben rendel, ő 35 termékfajtát helyezhet a kosarába, míg aki alkalmanként és kisebb mértékben, ő 25-ös limittel rendelkezik.” Logikusnak hangzik, nem?

De a pandémia kapcsán is elvileg adatalapon születnek döntések, legalábbis az átlagember élete során talán sosem hallotta még ilyen gyakran a “görbe”, “trend”, modell”, “lefutás”, “exponenciális” szavakat. 

Ügyfél-központúság: A digitális kultúrával rendelkező vállalatok az ügyfél-élmény javítását is digitális megoldásokon keresztül érik el, például vásárlói életúttérképet elemeznek, hogy felismerjék az újabb lehetséges kapcsolódási pontokat és ügyfél-igényeket, valamint figyelemmel követik azokat a formális és informális csatornákat (pl. Facebook csoport), ahol a vásárlóik véleménye, visszajelzései elérhetőek.  

Mi például az ügyfél-élmény (UX, user experience) folyamatos javítása érdekében mérjük és monitorozzuk a keresési folyamat minden lépését, és ha azt látjuk, hogy valamelyik lépésnél többen “esnek ki” a folyamatból, akkor azt a lépést átalakítjuk. 

“Digitális mindset”, innováció: Az agilis szervezetek olyan termékeket vagy szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek a változó ügyféligények mentén rugalmasan alakíthatóak – ennek érdekében pedig digitalizálni kell: a működési folyamatokat folyamatosan fejlesztik, automatizálják

Online jelenlét, marketing: Az online jelenlét alapvetés (ez ma már minden vállalkozásra igaz), az ügyfelekkel elsődlegesen online kerülnek kapcsolatba, így rendelkeznek online marketing stratégiával (“content”, “channel”, “social media” stratégiával), de ide tartozik a vásárlók/felhasználók által gyártott tartalommal, így a visszajelzésekkel (“review”), hibajegyekkel, ajánlásokkal kapcsolatos stratégia is. Ez határozza meg, hogy a vásárlókkal milyen csatornán keresztül, milyen tartalommal kívánnak kapcsolatba lépni. 

Adatstratégia: Végül, de nem utolsó sorban fontos eleme a digitális kultúrának az adatstratégia is, hiszen a digitalizációval egyre hatalmasabb adatvagyon van a szervezetek birtokában. Az adatstratégia része, hogy hogyan gyűjti, kezeli, tárolja vagy használja az adatokat a szervezet, illetve annak egyes szereplői (ez egyébként a GDPR miatt részben kötelezően szabályozandó terület). Ez ad választ az olyan kérdésekre, mint például milyen adat áll rendelkezésre, milyen minőségi követelményeknek kell megfelelniük, meddig tároljuk őket, ki felelős az adatok biztonságáért. 

A digitális kultúra, csakúgy, mint a digitalizáció, nem cél, hanem eszköz, ami a vállalatok jövőbeli sikerének kulcsát jelentheti – és bár a szoftvereket, harvereket meg lehet vásárolni, de az ezeket hatékonyan kiaknázó kultúrát nem. Ahhoz céltudatos, résztvevő vezetés, kemény munka és motivált csapattagok szükségesek.

*A Hungarian Business Leaders Forum és az Aon Magyarország 2018. júniusi kutatása

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: linkedin