DIGITA-LAW-ZATION – avagy a jog digitalizációja

dr. Varga Balázs Máté

dr. Varga Balázs Máté

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: linkedin
Jog digitalizáció

Pár hónapja a PARK Facebook csoportjában felmerült a kérdés, hogy kinek mit is jelent a digitalizáció. A válaszokból az a kép rajzolódott ki, hogy mindenképp valami olyan dolog, ami egyrészről a papírt (és tintát) hivatott kiváltani, illetve ami valamilyen, eddig csak fizikálisan, de legalábbis offline létező dolgot átemel az életünknek egyre inkább részét képező számítógépes, illetve ezen belül sok esetben online világba. Álláspontom szerint ez egy olyan kérdés, amire több helyes válasz is van, én azonban az előbbieknek az elegye mellett tenném le a voksom. Na de miért is jöttetek most ki a PARKba a piknikezés mellett? Saját területemnél maradva ebben a cikkben jog digitalizációjának kérdéseivel, abban rejlő lehetőségekkel foglalkozom, illetve említést teszek a law/legaltech piac néhány hazai szereplőjéről is.

A JOGI DIGITALIZÁCIÓ VAJON MI?

A cikk apropóját egy másik írás adta, amiben arról volt szó, hogy Kína közzétette a 2021-2025 közötti időszakra vonatkozó 5 éves tervét, amiben többek között arról volt szó, hogy az igazságügy reformjaként a bíróságok működésébe egyre inkább beépítenék a mesterséges intelligenciára és különféle algoritmusokra alapuló megoldásokat. Ezen elgondolkodva, illetve kicsit elkalandozva jött az ötlet, hogy megvizsgáljam, hol is tart ma itthon a jogi digitalizáció világa. 

A jogi digitalizáció egy viszonylag széleskörű fogalom, olyan eszközök és eljárások összessége, amelyek többek között magukban foglalják dokumentumkészítés automatizálását, folyamatkezelő rendszerek kiépítését, prediktív mesterséges intelligenciára épülő technológiák létrehozását, úgynevezett okosszerződések rendszerének kiépítését, illetve tudás és egyéb adatbázisok kiépítését, de számos, egyes egyéb jogterület hasznára váló megoldások szállítását is.

A jogi digitalizáció mint legnagyobb halmazon belül el kell határolnunk egymástól a lawtech és a legaltech fogalmát, amelyek ránézésre teljesen ugyanazok, egymás szinonimái, olyannyira, hogy gyönyörű és változatos magyar nyelv adta lehetőségekkel – a körülíráson kívül – sajnos nem is lehet igazán visszaadni különbözőségüket. Az előbbi kategória azokat a szoftvereket foglalja magában, amely a jogász és ügyfelei közötti viszonyban, azaz kifelé kínálnak megoldásokat, míg az utóbbi azokat a technológiákat jelenti, amely inkább a belső viszonyokra koncentrál és a jogászi munka egyes folyamatainak segítésére, egyszerűsítésére fókuszál. Persze ahogy majd lentebb is láthatjuk, vannak olyan megoldások is, amiknél nem ennyire egyszerű az elhatárolás, illetve ahol a határok összemosódnak.

Jog és AI

A fentieknek megfelelően a szereplők, illetve a szerepek is változatosak, hiszen egyik oldalon ott a jogász, aki egyszerre szerepelhet vevői oldalon, amikor egy más által nyújtott szolgáltatást vesz igénybe és szállítói oldalon is, amikor a technológia segítségével maga nyújt jogi szolgáltatást, míg van a digitalizációs megoldásokat fejlesztő, tisztán szállítói oldal és a fogyasztó, aki részére a digitalizált jogi szolgáltatást nyújtják, mint tisztán vevői oldal.

A jog területét is érintő digitalizáció azonban nemcsak az üzleti szférában van jelen, de az állami szférába is beférkőzött. Gondoljunk csak az elektronikus cégeljárásra, e-perekre, e-papírra és még sorolhatnám.  

KELL EZ NEKEM?

Hát ezt azt hiszem mindenkinek magának kell eldöntenie. Annyi biztos, hogy ez egy olyan trend, ami előbb-utóbb mindenkit utolér. Ennek ellenére további kérdések merülhetnek fel bennünk, mint például, hogy kell-e, illetve egyáltalán lehet-e mindent digitalizálni? Jobb lesz-e valami attól, ha digitalizáljuk? 
Az, hogy a fenti kérdésekre milyen választ adunk, nagyban függ attól, hogy a kérdést mikor teszik fel számunkra, illetve milyen szemszögből tekintünk az egész problémára. Arra a kérdésre, hogy lehet-e, szinte mindig nem lesz a válaszunk, mivel arra mindig egy adott időállapot szerinti technológia fejlettséget, szabályozási környezetet és rendelkezésre álló lehetőségeket és egyéb változókat figyelembe véve tudunk csak válaszolni. A jobb lesz-e kérdésre adott válasz viszont attól függően mozoghat az igen és a nem között, hogy annak célja egy valós probléma megoldása, valaminek a könnyebbé tétele vagy éppen csak annyi, hogy „most már így is lehet” és ennek az újdonságnak az erejével kíván valamilyen eredményt elérni.

ELŐNYÖK, HÁTRÁNYOK, KORLÁTOK

Jelenleg a jogi digitalizáció főként az adminisztrációs terhek csökkentésére, illetve egyes folyamatok automatizálására fókuszál. Bármilyen szektorról beszéljünk, legyen az szolgáltatásnyújtás vagy a termelőipar, az előbbi folyamatok nyilvánvalóan fokozzák a hatékonyságot és a termelékenységet, gyorsítják a növekedést, emellett pedig csökkenek a költségek.

Ami viszont a fentiek útjában áll, az az emberi faktor. Kis önkritikaként is mondom, de véleményem szerint a jelenlegi jogásztársadalom meghatározó része egyrészt még nincs felkészülve ekkora változásra és a fenti előnyökben saját munkájának és presztízsének elvesztését látja. Pedig ahogy mondani szokás, ez a jövő! És a trendeket figyelembe véve – habár a jogászvilág az átlagosnál ellenállóbbnak bizonyul – előbb-utóbb őket is utoléri ez a helyzet. 

Ugyanez a tendencia volt megfigyelhető például a könyvelők esetében, akik már abba a korszakba léptek, hogy egyre inkább át kell ültetniük magukat a digitális világba és energiájukat teljesen más területekre kell fókuszálniuk. Ma már nem az a jó könyvelő, illetve a könyvelő feladata most már elsősorban nem az, hogy gyorsan és pontosan rögzítse a vállalkozások gazdasági eseményeit és azt a számviteli szabályoknak megfelelően rendszerezze, mivel erre már megvannak a többnyire automatizált és viszonylag kevés emberi beavatkozást igénylő eszközök. Mostanra már egyre inkább a könyvelő tanácsadó szerepe kerül előtérbe, akinek már az a legfőbb feladata, hogy megtalálja egy adott cég működéséhez leginkább passzoló és számára leginkább megfelelő struktúrát, illetve a gazdasági folyamatokat miként tudják hatékonyan racionalizálni. 

Az ilyen fajta változástól pedig a jogászoknak sem kell félniük, mivel valószínűtlennek tűnik, hogy a technológia valaha is teljes mértékben felváltja az ügyvédek által végzett összes funkciót, mivel a jogi tanácsadáshoz emberi döntéshozatalra és interakciókra van szükség, de az legalábbis kívánatos. A digitalizáció irányába történő elmozdulás sok esetben értékes támogatást nyújthat a jogi szolgáltatást nyújtóknak. Így például egyes adminisztratív és sok gondolkodást, komolyabb megfontolást nem igénylő feladatok teljesen automatizálhatók, ezzel rengeteg időt és energiát megspórolva több idő és lehetőség marad a jogászoknak képességeik és szakértelmük gyakorlására és komplexebb, valódi kihívást jelentő problémák megoldására.

HONNAN JÖTTÜNK, HOL TARTUNK MOST?

Az, hogy mit tekintsünk a jogi digitalizációs folyamatok első lépésének, nehéz megmondani. A versenyszférában talán az elektronikusan (CD-n!), majd később online formában is elérhető jogtárakat, illetve cégadatbázisokat említhetjük, ami első lépésként könnyített a jogi munkán, mivel már nem különböző vaskos könyveket kellett lapozgatni vagy esetleg sorban állni a betekintéshez, hanem egyszerűen, gyorsan kereshetően juthattunk a kívánt információhoz.

Ha szétnézünk a jelenleg a piacon elérhető megoldások között, azt láthatjuk, hogy azok kis túlzással kicsit még olyanok, mint Kempelen Farkas a sakkozó Török nevű „gépe”. Azaz, hogy kifelé ugyan azt mutatják, hogy teljesen automatizáltak és minden emberi beavatkozás nélkül működnek, azért a legtöbb mögé, ha benézünk, akkor észrevehetjük még a benne ülő emberkét, aki a bábukat mozgatja. Viszont az, hogy ezek a termékek már megjelentek a piacon, azt jelzik, hogy valami elindult. Nézzük is kik ezek! 

Az első szereplő, akit bemutatnék nektek, bár már a PARK keretein belül találkozhattok velük, a Trustchain csapata. A Trustchain az okosszerződésekre, azaz az egyszerűen, távolról történő, elektronikus aláírással hitelesített szerződéskötésekre fókuszálnak. A szerződések eléggé szorosan kapcsolódnak a jog világához és bár ők nem magára a szerződéses tartalomra, hanem annak megkötésére, érvényes létrejöttére, teljesítésére összpontosítanak, én mégis a legaltech világába sorolnám be őket. 

A következő játékos a Payee, akik a követeléskezelés igencsak hálátlan feladatát ültetik át a digitális világba és ennek keretében a fizetési felszólítástól a követelések behajtásának végéig a teljes folyamatot egy helyen, egy könnyen kezelhető felületen keresztül teszik lehetővé. A rendszer ráadásul integrálható, így összeköthetjük ERP-vel vagy számlázóval is, ami még kívánatosabbá teheti számunkra használatát.

A Properly szintén egy szerződéskötési folyamatok automatizálására, digitalizálására és – főként ügyvédi oldalon – az adminisztratív folyamatok egyszerűsítésére, könnyítésére hivatott platform, ami a szerződéseken belül is egy konkrét területre, az ingatlan adásvételi szerződésekre fókuszál. Az adásvételi szerződések az ügyvédkényszer miatt egy bizonyos ponton emberi beavatkozást és sajnos papírt igényelnek, de amíg eddig a lépésig eljutunk a Properly rendszerében, mind az adásvételi szerződésben részes felek, mind az ügyvéd dolga jelentősen egyszerűbb lesz, ráadásul minden szükséges dolog egy helyen, könnyen és pár kattintással elérhető.

A Péntech a faktoringot helyezi a szolgáltatásának középpontjába és ezt ülteti át a digitális világba. A faktoring, ha egy alternatív szemüvegen keresztül tekintünk rá, egy olyan jogi konstrukció, ami szintén a követeléseink biztosításának egyik módszere, csak nem a múltra, azaz lejárt követelésekre, hanem a jövőre, azaz a később esedékessé váló kintlévőségekre fókuszál. Ügyesen alkalmazva csökkenthetők vele a pénzügyi kockázatok és biztosítható egy folyamatos cash flow. Persze ennek ára is van, de a Péntech ezt nagyon elegánsan és áttekinthetően teszi, egy bárhol elérhető online felületen keresztül.  

Az xLex a maga nemében szintén egyedi szolgáltatást nyújt, ami a védjegybejelentés folyamatát teszi számunkra könnyebbé, segítségével pár adat megadását követően egyszerűen és bárhonnan, akár a tengerparton ülve lehetővé teszi számunkra, hogy védjegybejelentést tegyünk, legyen szó nemzeti vagy európai uniós védjegybejelentésről. 

Végezetül pedig jöjjön egy viszonylag új szereplő, a Legisly, akik nemcsak egy területre fókuszálnak, hanem komplex jogi szolgáltatást nyújtanak „dobozolt” formában, ami az egyszerű tanácsadástól, a cégalapításon át, szerződések jogi véleményezéséig igen széles skálán mozog. 

A lista nyilvánvalóan nem teljes, lehetnek olyan szereplők, akik nem kerültek a látókörömbe vagy még esetleg nem léptek ki a nyilvánosság elé, így számos megoldás létezhet (Ha ti tudtok ilyenekről, esetleg tapasztalatotok is van velük, kommentben nyugodtan jelezzétek.)

A JÖVŐ

A jövő kiszámíthatatlan, azonban számos kiaknázatlan lehetőség rejlik még a jog digitalizációjának terén. Még csak az elején járunk a folyamatnak, aminek a fent említettek az úttörői és akik kijelölték az irányt, amerre a law/legaltech folyamatok haladhatnak. 

A digitalizációs folyamatokat meghatározó újabb szereplők „trendszetterré” válhatnak a könnyen elérhető, a digitalizáció személytelensége ellenére mégis perszonalizált és az automatizálással költséghatékonnyá tevő megoldásokkal. 

Ami még újdonságot és pezsgést hozhat az iparág számára, az a cikk elején említett mesterséges intelligencián alapuló technológiák kiaknázása, illetve a big data, mint a digitalizációs folyamatokra erősen ható trendben rejlő lehetőségek kihasználása. Sőt még az is elképzelhető, hogy a végén a nyúl viszi a vadászpuskát és a jogi digitalizáció olyan új lehetőségek felé kezdi el bontogatni szárnyait, hogy az hatással lesz a jogalkotásra is.

Ti milyen jogi szolgáltatást tudnátok a digitális térben elképzelni?    

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: linkedin