BNPL – az új fizetési megoldás, mely válságállóvá teszi a webshopot és a vásárlót is a B2B szegmensben

Réti Bálint

Réti Bálint

BNPL - halasztott fizetés

Bár a hazai B2B webshop-vásárlók körében még 2021-ben is az utánvétes fizetés volt a sláger, és a készpénzt is szívesebben forgatták, mint a kártyát, a világ nyugati felében ez a trend már évek óta meghaladott. Na persze nem azért, mert a vásárlók elkezdtek szolidaritást vállalni a webshopokkal, hogy együttes erővel megspórolják a sok macerát és költséget, amivel az utánvét vagy a készpénzes fizetés jár a kereskedő számára. Ennél sokkal pragmatikusabb ok van a háttérben, amivel lényegében mindenki nyer.

Ahhoz, hogy megértsük az időközben régiónkba is elérő új fizetésimegoldás-trendet, érdemes hátrébb lépni egyet, és eltűnődni azon, hogy a webshop-vásárló kapcsolatban kinek mi a valódi mozgatórugója. 

A webshop oldaláról egyszerű a helyzet, szeretné a lehető legtöbb terméket a lehető legjobb feltételek mellett eladni. 2021 év végén 33 147 webshop működött Magyarországon, ami azt is jelenti, hogy lényegében megduplázódott a számuk 2020-hoz képest. Bár a piac is bővült 30%-ot (az Ekerstat kutatási eredményei szerint) , egyre nagyobb a nyomás az online kereskedőkön, hogy kitörjenek, és valami olyat nyújtsanak, ami megkülönbözteti őket a többi hasonló termékkínálattal rendelkező online áruháztól. Ezzel párhuzamosan amióta webshopok vannak a világon, azóta keresik a kereskedők a megoldást arra, hogyan növeljék a vásárlói kosárértéket, és/vagy csökkentsék a kosárelhagyók arányát – azaz a potenciális vevők többet akarjanak vásárolni, illetve a rendelés leadása előtt kevesebben zárják be az oldalt. Az érme másik oldalán álló céges vevők döntéseit egészen más szempontok vezérlik? miközben a beszerzéseket (különös tekintettel az alapanyagokra) intézni kell, az egészséges cash flow-t, és a vállalat likviditását is meg kell őrizni. A vásárlók is nehéz tendenciákkal találkoznak, egyfelől egyre nehezebb és drágább például az alapanyag beszerzése, vagy éppen a megfelelő munkaerő megtalálása, másfelől a makrogazdasági folyamatok okán egyre nehezebb, illetve költségesebb a külső források (pl. hitel, kockázati tőke) bevonása, és úgy általában a vállalkozások finanszírozása. Mivel a beszerzéseket jellemzően azonnal, vagy legkésőbb szállításkor ki kell fizetni, a bevétel pedig értékesítéskor jelentkezik, ennek kigazdálkodása kifejezetten komoly próbatétel lehet a cégek számára. Ráadásul még attól is aggódhatnak a vállalkozók, hogy ha nem veszik meg most, akkor lesz-e még egyáltalán raktáron az adott termékből később.

A témához erősen kapcsolódik a Péntech.hu friss, még publikálás előtt álló reprezentatív kutatása, mely alapján a kis- és középvállalkozások 73%-a számára kihívást jelent a beszerzések finanszírozása, egyébként magát a témát pedig a vállalatvezetők 89%-a minősítette a cég szempontjából lényeges üzleti kérdésnek. Az tisztán látszik a számokból, hogy a kérdés kardinális.

Halasztott fizetés

A problémát már látjuk, illetve az olvasók zöme saját bőrén érzi is – mi tehát a megoldás?

A “Buy Now Pay Later” (BNPL), azaz halasztott fizetés az elmúlt fél évtizedben teljesen felkavarta a fizetési megoldások piacát az USA-ban és Nyugat-Európában. Egy amerikai felmérés (C+R Research (Chicago) 2021) alapján a vásárlók 51%-a választotta már ezt a megoldást az online vásárlása kifizetésére, ráadásul az ő 80%-uk rendszeresen így fizet. A BNPL lényege, hogy a vásárló nem azonnal fizet, hanem egy bizonyos időtartam lejártakor, ami jellemzően 15-60 nap. Technikailag ez annyit jelent, hogy amikor megpakolta a kosarát és a webshop checkout oldalára érkezik, nem a már megszokott bankkártyás fizetés / átutalás / utánvét hármasból választ, hanem a halasztott fizetési opcióra kattint. 

Azt persze nem nehéz belátni, hogy ez miért jó a vevőnek: a cégvezető elégedett lehet, hiszen megtörtént a beszerzés, megvette a szükséges terméket, alapanyagot megfelelő mennyiségben és minőségben, aznapi áron, miközben a cég cashflow-ja is stabil, hiszen kifizetni csak később kell, addigra pedig jó eséllyel vagy eladta / felhasználta az alapanyagot, vagy egyébként érkezett más bevétele.

De mi ez? 

Akkor ez egy hiteltermék? Nem! És népszerűségét pont ennek köszönheti. A vásárló nem hitelt vesz fel ehhez, sőt, főszabályként semmilyen költsége nem keletkezik. Lényegében díjmentesen jut forgótőkéhez, hiszen a BNPL opció a vevő számára díjmentes. Úgy kell ezt elképzelnünkl, mintha a kereskedő egyszerűen meghosszabbítaná a vásárló fizetési határidejét, miközben a webshopnak sem kell várnia, hiszen a BNPL-szolgáltató kifizeti számára a vásárlás értékét. Ennek persze van valamennyi költsége, de azt 100%-ban az online üzlet viseli, amely szintén elégedett lehet, mert a megoldással kiemelkedhet a mezőnyből, ráadásul az elégedett ügyfelek mellett jóval nagyobb kosárértékre és lényegesen kisebb kosárelhagyásra számíthat. Sőt, a webshop a kártyás fizetés és utánvét költségét is megspórolja, ami önmagában fedezheti a BNPL díját.

Bár „apróbetűs rész” jellemzően nincs a BNPL kapcsán, a megoldás természetéből fakadóan feltételek igen. A legnagyobb „ha” az a vásárló cég maga, hiszen jellemzően a BNPL-szolgáltatók rossz bonitású cégek számára nem, vagy csak kis összegű limit erejéig teszik lehetővé a halasztott fizetést. Tehát ha a halasztott fizetést szolgáltató vállalat algoritmusa úgy ítéli meg, hogy egy adott cég nem tűnik stabilnak például a mutatói vagy egy esetlegesen folyamatban lévő eljárás miatt, könnyen lehet, hogy nem, vagy csak egy kisebb limit erejéig vásárolhat ilyen módon. Ennek hátterében az áll, hogy a finanszírozást végző BNPL szolgáltató igyekszik csökkenteni a nemfizetés kockázatát, azaz nem nyújtani a szolgáltatást olyan vállalatoknak, melyek reális eséllyel nem fogják kifizetni a terméket a számla lejártakor. Ez egyébként általában nem akasztja meg az ügyfélélményt olyan értelemben, hogy a fejlettebb BNPL szolgáltató meg sem jeleníti a fizetési módot azoknak a vásárlóknak, akik nem mennének át a szolgáltató minősítésén (mely jellemzően a vásárlás során a háttérben fut le). Ha valamilyen okból kifolyólag nem tudja ezt a megoldást választani a vevő, a hagyományos fizetési módok továbbra is rendelkezésére állnak.

Összefoglalásként a BNPL nem csak egy diszruptív fizetési megoldás, hanem talán egy érdekes filozófiai kísérlet is, hiszen a folyamat összes szereplője nyer rajta,de ez mégsem garancia arra, hogy itthon is széles körben el fog terjedni. A szakértők szerint ez főleg azon múlik, hogy elhiszik-e a boltok és a vásárlók, amit a BNPL szolgáltatók hirdetnek, és hogy sikerül-e bizalmat építenie az új fizetési módnak. Az pedig minden helyzetben igaz, hogy soha ne vásároljunk többet, mint amennyit elbír a cégünk.

Ha a folyamat is érdekel

  1. A (potenciális) vásárló a szolgáltatásra szerződött webshop checkout oldalán a felsorolt fizetési lehetőségek közül a “Buy Now, Pay Later” opciót választja.
  2. A webshop egy könnyen beépíthető API-n keresztül a háttérben elküldi a szolgáltató számára a vásárló cég adószámát. Ez alapján a BNPL-szolgáltató lefuttatja a szükséges ellenőrzéseket. 
  3. Zöld lámpa esetén a vevő számára azonnal elérhetővé válik a BNPL-szolgáltatás. Amennyiben a vásárló elfogadja a szerződési feltételeket, a webshop automatikusan kiállítja a számlát a hosszabb fizetési határidővel.
  4. A számla az integráción keresztül automatikusan beérkezik a BNPL szolgáltatóhoz.
  5. A BNPL szolgáltató ezután kifizeti a webshopnak a számlaérték 100 %-át.

A fizetési határidő leteltét követően a vevő egy összegben kifizeti a számlát a BNPL szolgáltató számára.

Disclaimer: az egyes BNPL szolgáltatók termékei között előfordulnak eltérések, jelen cikk a PastPay, illetve a régiónkban elérhető, vagy várhatóan elérhetővé váló, illetve a tipikus megoldások feltételeire épül a cikk írásának időpontjában. A konkrét kondíciókról mindig tájékozódjunk az adott szolgáltatónál. De persze a cikk írója is szívesen segít! 😉