Készpénzmentes társadalom Svédországban, Bitcoin mint hivatalos fizetőeszköz Salvadorban, Izrael pedig három lépésben beszünteti a készpénzt. Elvetélt, őrült kísérletek ezek, vagy pár év múlva ránk is ez vár?
Amikor nagy ritkán bevásárolni megyek, kifejezetten figyelem, hogy hogyan fizetnek az emberek a boltban. A többség kártyával (nagyon cuki, amikor az idős házaspár előveszi a bankkártyát, előkeresik a PIN kódot egy “titkos” cetlin a pénztárcából, majd egymást segítve beütik a terminálon), egyesek már okosórával, és csak kisebb részük készpénzzel. Pedig a kiskereskedelem az, ahol talán a legnagyobb létjogosultsága van annak, hogy egy áruért színes papírdarabokat adjunk cserébe.
Magyarországon a kiállított számlák több mint kétharmada átutalásos vagy kártyás fizetésű, amelyek esetében nincs szükség készpénz használatára. Sok ezer milliárd forintról van szó. A jogszabályok szerint pedig már szinte minden kereskedőnek kötelező elfogadnia a készpénzhelyettesítő fizetőeszközöket (bankkártyát).
Miért tartjuk mégis a készpénzt?
Erre csak elméleteim vannak. Talán azért, mert nem bízunk a bankokban? Attól tartunk, hogy megáll a számlavezető rendszer, vagy lehal az internet, és nem tudunk fizetni?
Akkor miért lehetséges, hogy Svédországban már most is 7% alatt van a gazdaságban a készpénzhasználat aránya? Ott talán biztonságosabbak a bankok, jobb az internet, vagy kevésbé körültekintőek az emberek?
Nem gondolnám. Többségében ugyanazok a globális bankok működnek ott is, mint Magyarországon. A magyar internetinfrastruktúra pedig a legjobbak között van a világon.
Persze számtalan kérdés merülhet fel, amelyeket a szakemberek általában elég jól látnak, az átlag viszont csak időnként, a sajtóban találkozik velük. Mi a helyzet az IT biztonsággal? Elvihetik-e a pénzem a hekkerek? Mi történik, ha csődbe megy a bank, ahol a pénzemet tartom? Segít-e a blockchain (vagy magyarul blokklánc) technológia megelőzni a visszaéléseket? Egyáltalán mi a csuda az a blockchain technológia? Természetesen nem árt tájékozódni.
Na de a papírpénzt nem lehet ellopni? Nem lehet hamisítani? Nem károsodhat tűzben vagy vízben? Dehogynem.
Csak illúzió?
Azt nem vitatom, hogy – ma még biztosan – fontos szerepe van a készpénznek is. Hogy ki hogyan viszonyul hozzá, az nagyban függ attól, hogy milyen szociális helyzetű csoportot vizsgálunk. A megszokás, a biztonságérzet, a kiadások egyesek számára egyszerűbb nyomon követhetősége, és még számos ok húzódik meg amögött, hogy a készpénzhasználat egy darabig még biztos párhuzamosan lesz jelen az érintésmentes fizetéssel. Vállalkozói viszonylatban viszont már nem hiszem, hogy sokáig.
Persze ehhez az is kell, hogy a törvényi előírásokat mindenki betartsa: minden munkaadó elfelejtse a borítékok alkalmazását, a kártyás fizetés lehetőségét pedig mindenki biztosítsa, akinek ez elő van írva.
Egy vállalkozás számára a készpénz csak felesleges macera. Házipénztár, pénzkazetta vagy széf, befizetés a bankszámlára, kivét a bankszámláról – az egész rém bonyolult, és viszi az időt.
Szóval a készpénzmentes társadalom nem utópia, de jó eséllyel sokkal előbb éri el a vállalkozói társadalmat, mint a teljes lakosságot. Az igazi kérdés pedig az, hogy mikor hiszik el elegen, hogy nincs szükség színes papírdarabok őrzésére, hiszen egy színes műanyagkártya pont ugyanannyira alkalmas a fizetésre.
A fintech (azaz pénzügyi-technológiai) fejlesztések, e-money bankok, újgenerációs elektronikus fizetőeszközök pedig mind gyorsítják az átállási folyamatot. Ezek legfontosabb célja (és egyben a növekedésük lényegi feltétele), hogy végtelenül egyszerűen használatba vehető és végtelenül egyszerűen használható megoldásokat nyújtsanak, miközben létkérdés számukra, hogy meggyőzzék a felhasználókat arról, hogy a pénzük teljes biztonságban van náluk.
És semmi kétségem, hogy sikerülni fog nekik. De azért ne dobjuk még ki a papírpénzt, begyújtani még jó lesz.
Utóirat – de nem papíron!
Ha pénzben ma még sűrűn találkozunk is a papírral, az élet sok területén már egyre kevésbé. Hogy minél kevesebbet kelljen “cetlikkel” bajlódnia a vállalkozóknak, minél egyszerűbb legyen az érintésmentes boldogulás, számtalan megoldást kínálkozik, elég csak a hazai pályára gondolnom.
A Számlázz.hu ugyanis papírmentesít, például így:
- Elektronikus számlák kiállítására bátorítjuk a felhasználókat, így nem kell kinyomtatniuk és a szekrényben tárolniuk kiállított számláikat. És ha sokan e-számláznak, talán egyszer a bejövőket sem. 😉
- Az online, bankkártyás megoldásáunkkal a lehető legegyszerűbb fizetési lehetőséget biztosítjuk. Mi magunk is ezt kínáljuk fel azoknak, akik díjköteles szolgáltatásainkat igénybe veszik, de említhetem a Számlázz.hu PARK legújabb eseménysorozatát is követendő példaként.
- Integrációk segítségével mindent megteszünk, hogy a vállalkozásoknak lehetősége legyen minden olyan pénzügyi és adminisztrációs folyamatukat automatizálni, ami automatizálható. Ez tuajdonképpen a Számlázz.hu PARK lényege.
- Hordozható eszközöket ajánlunk, hogy a kártyás fizetés minden helyzetben, “terepen” is a legegyszerűbb legyen.
- És még egy (szigorúan virtuális) térképpel is segítjük a vállalkozókat, hogy eligazodhassanak a digitális térben.
Hiszen míg a készpénzmentes társadalom a jövő, a digitális vállalkozás a jelen.
by