Manapság már a csapból is folyik: digitalizáció, automatizáció, 4. ipari forradalom, sőt, már a robotok is készülődnek, hogy elvegyék a munkánkat. (Vegyék, remélhetőleg az unalmasabb
A digitalizációnak van egy technikai oldala, van egy kulturális oldala, és a kettő házasságából lesz az eredmény. Ezért nem lehet a digitalizációt tisztán technikai kérdésként kezelni, és ezért nem lesz a digitális transzformáció pont ugyanaz a különböző országokban.
Startupok-innováció-digitalizáció. Három fogalom, elvileg nem szinonimák. Elvileg. Ráadásul elég technokrata-mesterséges hangulatúak – mihez kezdjek ezekkel a napi darálóban? Miért érdemes egy pillanatra megállnom és elgondolkodnom rajtuk?
A kényszerdigitalizáció nem éppen zökkenőmentes – nehézkes az átállás, emberi tényezők és megszokások hátráltatják a digitalizáció adta lehetőségek jobb kihasználását.
“Software is eating the world.” (Marc Andreessen, 2011) Ha már automatizmusok, okos működés és üzlet: az jutott eszembe, a mélyebben szántó gondolatok mellett talán hasznos
2020, a kényszer-digitalizáció, és a kényszerű kultúraváltás éve. Nézzük meg, hogy mi változott a döntéshozók életében és hozzáállásában? Mi az, amit ebben a geek-korszakban esetleg ki tudunk használni, amivel érdemes kísérletezni?
2021 © Minden jog fenntartva! | Adatvédelmi tájékoztató | Impresszum | Made with 
by WPViking Agency