A fintech-újságírók után a sorozat második részében megoldás-szállítókat kérdeztünk.
“A bankok fintechesednek, a fintechek bankosodnak.” – ez Fábián Gergely (Magyar Nemzeti Bank) mondata, és valóban szemléletes kifejezése a helyzetnek. Egy átlagos felhasználó talán nem is mindig tudja, hogy egy alkalmazás, amit éppen használ, melyik szférából került a telefonjára. Egyszerűen annyit szeretnénk, hogy a technológiák kényelmesen működjenek, és a lehető legkevesebb pénzt kelljen költenünk a pénzünk kezelésére. Az elvileg egyszerű feladványt inkumbensek és diszruptorok (a két kategóriáról Kristó Zoltán PARK-cikkét érdemes elolvasni) egyaránt igyekszenek megfejteni, de teljesen más szemlélettel közelítik a megoldást. Erről kérdeztük őket: a MagNet Bank munkatársával, Hegyi Richárddal (mobil rendszerek product owner), a K&H Csoport innovációs vezetőjével, Németh Balázzsal és a Számlázz.hu fintech stratégájával, Váradi Jánossal beszélgettünk.
Mit jelent számára a fintech fogalma?
Hegyi Richárd egyszerűen egy olyan innovációnak látja, “mely kényelmesebbé teheti a digitális bankolást: új illetve egyszerűbb szolgáltatások nyújtásával esélyt ad a megújulásra. Egyben felgyorsítja az új funkciók és technológiák bevezetését.” Németh Balázs szerint viszont a fintech gyűjtőkategóriává vált, amelyben elkezdtek összemosódni a határvonalak. Úgy látja, hogy egyre többen szeretnének betörni erre a területre, még a pénzügyi technológiai startupokon kívül is: “Pénzügyi technológiai szolgáltatást nyújtanak már (gyakran a konkrét termékfejlesztés és kivitelezés fázisig) tanácsadó cégek és IT fejlesztő ügynökségek is, egyre több a digitális stúdió, akik vagy saját megoldással jutnak el a végfelhasználóhoz, vagy valamely inkumbens szereplő beszállítóivá válnak. A neobankok képviseltetik leginkább magukat ezen a területen, ám azt látjuk, hogy szolgáltatásban a hagyományos bankok is kezdenek egyre inkább felzárkózni. A K&H-nál például a kkv-k videóhíváson keresztül is nyithatnak bankszámlát, gördülékenyen intézhetik a napi pénzügyeiket a K&H mobilbankon keresztül, a Számlázz.hu autokassza szolgáltatásával pedig – amely lehetővé teszi a Számlázz.hu fiókok a K&H bankszámlák összekötését –, jelentős időt spórolhatnak meg az adminisztráció terén. Így ugyanis a kiállított számlák és a beérkező utalások összepárosítása automatikusan megtörténik.”
Nem véletlen az említés, a Számlázz.hu ma már kifejezetten fintech-stratégia szerint fejleszt, bár Váradi János teljesen egyedi álláspontot képvisel a témában, mely szerint a fintech egyáltalán nem újdonság:
“Pénzügyi technológiák mindig is léteztek, ide tartozik az első bankkártya, vagy az első ATM is, csak nem így hívták.
Inkább az a kérdés, hogy mitől lett ez most buzzword. Azt gondolom, hogy a nagy változást a 2010-es PSD1 jelentette, amikor a szabályozó kinyitotta a piacot új szereplők között, ami fontos különbség.Fordított forradalom zajlik, amiben nem “alulról” váltottuk meg a világot, hanem az új szereplők érdeke versenyre és innovációkra késztetni az inkumbens pénzügyi szektort.”
Milyen eredményekkel lenne elégedett a fintech-piacon a következő években?
Előző válasza mentén Váradi János a fintech piac fejlődésétől is azt várja, “hogy a szabályozó finomhangolja a vonatkozó szabályozásokat: 5 éves távlatban mindenképp szeretnék látni egy PSD3-at, mert van még mit tenni. AISP oldalról van szabályzat, de nincs “bevasalva” a bankokon annak betartása.” Mivel ezen a területen még vannak hiányosságok, ezek “akadályozzák a harmadik fél hozzáférését, és hátráltatják a fintech szereplők azon törekvését, hogy egységes szolgáltatást tudjanak nyújtani a piac felé, hiszen minden banknál másképp működik az integráció.”
A K&H Csoport innovációs vezetője, Németh Balázs a saját terveikkel kapcsolatban elárulta, hogy aktívan tartják a kapcsolatot a kisebb szereplőkkel: “Vizsgáljuk az együttműködés lehetőségét, legyen szó akár valamilyen fintech határterületről (pl. proptech, greentech), akár az új belépőkről, akiket a Start it @K&H inkubátorunkban is szívesen látunk, hogy segíthessünk nekik a termékfejlesztésben. Az alap infrastruktúra már most is jól működik és vannak kiaknázatlan területek, például a nyílt bankolás adta lehetőségek mélyebb kihasználása.”
A piacon már ma is elérhető szereplőket szintén nem klasszikus versenytársnak látják: “A neobankokat – akiket főleg az angol nyelvű szakirodalomban kihívóknak is nevezünk – pontosan ekként fogjuk fel: például a számlanyitás applikációnk tervezésekor is megvizsgáltuk, hogy a neobankoknál hány lépésből, hány manuális adatbegépelésből áll a folyamat, és kihívásként fogtuk fel, hogy jobbat tervezzünk.”
A MagNet Bank nézőpontjából Hegyi Richárd szerint is üdvözlendő tendencia az egyre több AISP, PISP szolgáltató (ezekről bővebben a hvg cikkét ajánljuk) csatlakozása a PSD2 API-n keresztül, hiszen növekszik az érdeklődés. “Ötéves távlatban nehéz megjósolni, mivel ez elég gyorsan változó terület, de a bankok és a TPP-k (harmadik fél szolgáltatók) között remélhetőleg kialakul egy szorosabb együttműködés és egészséges verseny az újszerű és minél nagyobb ügyfélélményt nyújtó szolgáltatások terén. Ahogy az MNB mondta: ‘A bankok fintechesednek, a fintechek bankosodnak. A bankoknak technológiai céggé kell alakulniuk, a fintech cégeknek pedig bankokká’.”
Melyik fintech szolgáltatást tartja a legértékesebbnek az ismert megoldások közül?
Váradi János szerint “mindenben fel lehet venni a versenyt a bankokkal”, említve az elektronikus pénzkibocsátást, a Transferwise és a Revolut modelleket. Nem tartja viszont jónak a kriptovalutát: “főleg azt nem tartom jónak, hogy ezeket is a fintech kalapba soroljuk. Az AISP, a PISP és az e-money kifejezetten agyonszabályozott, engedélyköteles területek, nagyon kemény feltételekkel a belépésre. Ha viszont valami történik a Bitcoinnal, az egész fintechre ráfogják, hogy “na tessék, a fintech…” Egy feltörekvől piacnak ez nem tesz jót, ezért szigorúbb szabályozást várok, hogy tiszta maradjon a piac.”
Hegyi Richárd a külföldi példák közül szintén említi a Revolutot mint értékes megoldást, és az N26 német mobilbankot. A MagNet Bank megoldásairól szólva pedig kiemeli, hogy jóval a trendeket megelőzve léptek: “A MagNet Banknál már évekkel a PSD2 API bevezetése előtt lehetőség volt a NetBankhoz hozzárendelt számlákat összekapcsolni külső szolgáltatókkal (Számlázz.hu, Koin), megelőzve a piaci sztenderdeket.”
Németh Balázs a K&H saját megoldásainak széles palettájára lehet büszke: “az okoseszközös fizetési megoldásokra (Xiaomi Pay, Garmin Pay, Google Pay, Apple Pay) és a K&H mobilbank folyamatos innovációira, amik jelentősen növelik az ügyfélélményt a mindennapi bankolásban.”
Külföldi jó példákat is felsorol, amelyek a hazai megoldásszállítók számára is inspirálóak lehetnek: “Anyabankunknál, a KBC-nél látjuk, hogy egyre inkább ökoszisztémában gondolkodnak: a saját platformjaikon keresztül tesznek elérhetővé olyan megoldásokat, amelyek bár nem pénzügyi technológiához kapcsolódnak, de az ügyfelek mindennapjainak ugyanolyan fontos részeihez kötődnek. Ilyen például a KBC mobilitás piacon történő tevékenysége, dolgoznak együtt elektromostöltő-szolgáltatókkal, parkolást egyszerűbbé tevő startupokkal vagy épp autómegosztókkal. A cseh testvérbankunk pedig a lakásvásárlást és -bérlést teszi egyszerűbbé, egy amerikai startup céggel fejlesztettek a cseh piacra technológiai megoldást (Igluu).”
by