Milyen trendek és innovációk befolyásolják a pénzügyi-, számviteli- és adózási területeket a következő években? Érdemes még ezt a szakmát választani? Kitekintés az RSM nemzetközi hálózatán keresztül.
KEZDJÜK TALÁN A LEGFONTOSABBAL: KÖZÉPPONTBAN AZ EMBER
Nem is tudom, hányszor találkoztam különböző elemzésekben, konferenciákon az elmúlt években azzal, hogy a könyvelői szakma biztosan megszűnik 10-15 év múlva, az adózási tanácsadást majdnem egészében a mesterséges intelligencia fogja vezérelni, könyvvizsgálatot pedig a blockchain technológia fogja lépésről-lépésre feleslegessé tenni. Ezek a „jövendölések” persze akár radikálisnak is tekinthetőek, de még a szakmánkra vonatkozó mértéktartóbb kitekintések is elgondolkoztatóak voltak. Az idősebb kollégák elkezdték számolni, hogy mennyi idő van még a nyugdíjig, a fiatalabbak pedig egy zord szakmai jövőkép esetén biztosan elmerengtek azon, hogy ez-e a megfelelő szakma, ami divatos szóval élve „futureproof”, azaz jövőálló. Nyilván minden területre jelentősen hatással van és lesz a digitalizáció, viszont az elvitathatatlan tény, hogy ez a szakma az elsők között volt már a megelőző években is, amennyiben az egyes iparágakra történő digitális hatásokat vizsgáljuk. Nem lesz ez másként 2022-ben sem. Érdemes egy pillantást vetni ezeknek a tényeknek az ismeretében az RSM US 2021-es felmérésére: az alábbiak a legfőbb kockázatok a digitális átalakulás működőképességével kapcsolatosan.
VAN MÉG A SZAKMÁNKNAK JÖVŐJE A DIGITÁLIS ÁTALAKULÁS ELLENÉRE?
A davosi World Economic Forum 2020-ban tett főbb – ugyan általános érvényű, tehát, nem kifejezetten csak a szakmánkra vonatkozó – megállapításai az alábbiak:
- 10 éves időtávot tekintve az állások 50%-a fog megváltozni az automatizáció által, azonban csak az állások 5%-a szűnik meg
- 10-ből 9 álláshoz szükség lesz digitális kompetenciákra
- a fiatal, azonban digitálisan nem képzett munkaerő kifejezetten sérülékeny lesz a munkaerőpiac szempontjából
Amennyiben szakmaspecifikusabb megközelítéssel szeretnénk élni, akkor az amerikai munkaügyi hivatal könyvelőket és könyvvizsgálókat érintő 2030-as előrejelzése alapján a szakmánk éves szinten 135 ezer új álláshellyel fog bővülni az USA-ban, ami éves szinten 7%-os növekedést jelent (minden évben 2030-ig). Ez ráadásul egy olyan piacon, ahol a digitalizáció nagyon erősen jelen van. Az RSM US felmérése alapján továbbra is a képzett munkaerő felvétele, megtartása, illetve képzése jelenti a digitális transzformáció legjelentősebb akadályát, amelyet másodikként a technológiai integráció, majd pedig harmadik helyen a digitális átállás költségei követnek. Ezek a prioritások nagyban megegyeznek az európai, illetve a magyarországi helyzetértékeléssel, ebből is látszik, hogy csodák nincsenek. Az ügyfelek tekintetében ugyanakkor részben más akadályok jelentik a problémát.
Összegezve, a szakmánk munkaerőpiac kilátásai nemhogy rosszak, hanem kifejezetten biztatóak, ugyanakkor talán soha nem volt igaz annyira, mint most, hogy a digitális képességek, a szaktudás, valamint a folyamatos képzés minden korábbinál nagyobb jelentőséggel bírnak. Egy biztos: ha megnézzük a jelenlegi magyarországi munkaerőpiaci helyzetet – messzemenő mikro- és makroökonómiai elemzéseket és eszmefuttatásokat félretéve – a szakképzett könyvelőre, könyvvizsgálóra és adótanácsadóra nemcsak 2022-ben, hanem a következő években is borzasztó nagy szükség lesz. Ezeket a várakozásokat a nemzetközi tendenciák is alátámasztják.A humán faktor után nézzük akkor, hogy mi az a TOP 3 digitális trend, amelyek a 2022-es évben és azt követően is jelentős hatást fognak gyakorolni a szakmánkra, hiszen ezek azok, amelyeket követni érdemes. Nyilván nagyon mélyen lehetne elemezni ezeket a trendeket, most az elsődleges cél az, hogy röviden az irányok kerüljenek a célkeresztbe. Az RSM felmérése alapján az adat és az adatelemzés vitathatatlanul az első helyen áll, azonban a fontos technológiai trendek közül a második és harmadik helyen két egyéb területet említenék meg. Nos, akkor nézzük!
BIG DATA, DATA ANALYTICS
Korábban sem dolgozott egy könyvelő, tanácsadó vagy könyvvizsgáló kevés adattal, ami azonban megváltozott, az az, hogy ezek az adatok digitálisan, átfogóan és nagy mennyiségben állnak a rendelkezésünkre. Egyre több adatot gyűjtünk és rendszerezünk, ennek megfelelően a szakmai munkánk is jelentősen átalakult. A könyvelés már nem „klimpírozza” be az adatokat, hanem jobb esetben letölti és/vagy digitális formában kapja azokat, így már sokkal inkább adatállományokat mozgat, illetve elemez. Az adótanácsadók a hagyományos tanácsadáson kívüli területek esetében adatállományokat hasonlítanak össze. Ezt tesszük mi is példaként az RSM-nél az Connectax Invoice Match megoldásával, amivel ellenőrizni tudjuk a NAV-hoz lejelentett és a könyvelésben szereplő számlaadatok egyezőségét. A könyvvizsgálati digitális megoldások is a big data irányába indultak el, hiszen most már a teljes könyvelési adatállományokat is be lehet kérni és azokon automatizált egyezőségi, összefüggés vizsgálati, illetve kiválasztási megoldásokat lehet futtatni. Ettől már csak egy lépés az OECD SAF-T (standard audit file for tax) projekt, amely keretében a közeljövőben a teljes könyvelési adatállományunkat 16 XSD/XML adat-file-ban a NAV rendelkezésére fogjuk bocsátani. Pánikra nincs ok, várhatóan ez a projekt majd csak a következő években fog révbe érni és még az is kérdés, hogy kötelezően lesz előírva az adattovábbítás vagy opcionális lesz. Kétségtelen, hogy egyre több adathoz férünk hozzá. Ezeket valamilyen formában érdemes rendszerezni, hogy historikusan és aktuálisan is hatékonyan alkalmazni tudjuk azokat, ezért a BIG DATA megoldások építése, azok alkalmazása és elemzése a 2022-es nemzetközi és hazai digitális trendek egyik fő iránya.
CONNECTIVITY, AZAZ KAPCSOLÓDÁS
Connectivity, azaz kapcsolódás talán az a másik kiemelendő trend, amely több ok miatt is követendő. Tekintettel arra, hogy egyre több adattal dolgozunk és egyre több adatot továbbítunk, számos adatbázis között jön létre adatkapcsolat. GondoljuNk csak bele, hogy az online számlaadat-szolgáltatással milyen részletességű és mennyiségű adatot küld be egy adózó nap mint nap a NAV részére. Az online számlaadat-továbbítás nemcsak Magyarországon, de már számos európai országban is bevezetésre került, a régiónkban például a szlovákok és a lengyelek 2023-tól vezetik be. Ha már adatot továbbítunk, a lehetőség adott, hogy ezekhez az adatokhoz hozzá is férjünk és azokat egy ún. API-n (application programming interface) keresztül el is érjük. Ez persze nagyban függ az adatgazdától, de Magyarországon a NAV ebbe az irányba megy és várhatóan egyre több olyan adathoz fog API-n keresztüli hozzáférést biztosítani, amelyek már most is elérhetőek. Azonban az interfészes elérés sokkal hatékonyabb lesz és számos új megoldást hozhat majd. Ilyen például a már ezen az alapon működő Connectax eÁFA app, amely alkalmazással online követhető a cégünk ÁFA pozíciója. Nemcsak a NAV irányába kell keresnünk az API-s megoldásokat, hiszen már most is számos adathoz férhetünk hozzá és ezek köre a következő években jelentősen bővüli fog. Ez a trend visszakapcsolást jelent a BIG DATA-hoz, hiszen az egyik megoldás indukálja a másikat.
CLOUD, AZAZ FELHŐ
Amikor tavaly, amikor a saját RSM datacenterünket építettük és édesanyám megkérdezte, mivel foglalkozom olyan sokat mostanában, mondtam neki, hogy most felhőkkel éppen. Perszer ekkor rögtön mosolyogva mondta, hogy ne vicceljek már, mert nem vagyok meteorológus. Ez tényleg így is van, viszont az biztosan kijelenthető, hogy az irány a felhőalapú megoldások egyre szélesebb körű alkalmazása. Nem véletlen, hogy az AWS, AZURE, Digital Ocean felhők meredeken növekvő felhasználói számot és árbevételt realizálnak. Ezek a felhőalapú infrastruktúrák lehetővé teszik azt, hogy az alkalmazásfejlesztők egy olyan környezetben fejlesszenek, amelyekben számos, a fejlesztéshez szükséges szoftver eszköz rendelkezésre áll. Ezek könnyen és gyorsan igénybe vehetőek, ilyen értelemben az adott hardver- és szoftver-környezet is kifejezetten támogató. Ezen kívül az erőforrás-megosztás is költségcsökkentő a kezdetekben. Ezek eddig a jó hírek, azonban vannak a nagy szolgáltatói megoldásoknak árnyoldalai is, az egyik ilyen az ún. vendor lock (vagy termékcsapda). Ez annyit jelent, hogy a belépés egyszerű, a kilépés viszont annál fájdalmasabb lehet. Ami még aggályos a nagy szolgáltatóknál, az az adatvesztés, illetve adatbiztonság esetében felmerülő felelősségkorlátozás. A jövőben a saját adatközpontok és azon belül a saját felhőmegoldások fognak egyre nagyobb szerephez jutni. Persze ehhez szükséges egy méretgazdaságos működés, viszont az adatbiztonság és a skálázhatóság miatt ez a trend egyre inkább utat fog törni.A rövid kitekintést egy olyan 2021-es diagrammal szeretném zári, amely a digitális átalakulás jelentőségét mutatja be a vállalatok sikerében. Ez alapján elvitathatatlan, hogy a vállalatok és a szakmánk szempontjából is a digitalizáció kiemelten fontos jelentőséggel fog bírni a 2022-es és az azt követő években is: nincs kérdés, aki nem követi a trendeket lemarad vagy eltűnik a gazdasági átalakulás útvesztőjében.
by