Dobbantó: 5 jelenség a könyvelési digitalizációban, amitől eldobod magad

Kristó Zoltán

Kristó Zoltán

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: linkedin
Könyvelési digitalizáció

2019 szeptemberében meghívást kaptam az egyik legnagyobb hazai könyvelői konferenciára előadóként, ahol a számvitelben található digitalizációs trendekről kellett beszélnem. Hatszáz könyvelő ült éppen előttem, mikor az előadás végén Böröczky Zsuzsi, az esemény házigazdája feltett egy kulcskérdést:

Szép új világ. De a könyvelők mikor érezhetik meg valóban a digitalizáció jótékony hatásait, annyira, hogy már az adatrögzítést sem kell elvégezniük?

Azt válaszoltam, hogy egy év múlva… 

2021-nek lassan már a szeptemberét írjuk, és nem hiszem, hogy találnék olyan könyvelőt Magyarországon, aki azt mondaná, akkor igazam volt. Viszont az elmúlt két évben általánossá vált a digitalizációs folyamatokkal szembeni pozitív várakozás, még ha a használt digitális eszközökkel szembeni elégedettség jóval alacsonyabb is ennél.

Mentve a bőröm, tavaly egy cikkben áttekintettem, hol járunk. Most azonban ahelyett, hogy azt a kérdést boncolgatnám, rögzítenek-e még a könyvelők adatot, öt olyan jelenséget mutatok be, ami egyértelmű bizonyítéka annak, hogy romboló-építő és megfordíthatatlan folyamatok játszódnak a könyvelés világában, még akkor is, ha a többség ma még valóban rögzít adatokat. 

1. Valóban exponenciális növekedés 

A jelenség

A digitalizáció egyik legfontosabb tulajdonsága a lineárisan gondolkodó emberi agy számára felfoghatatlan exponencialitás. Az exponenciális gyorsulás robbanásszerűvé teszi a Moore-törvény-hátára-felült digitalizálódott folyamatokat. A jelenséggel szemben mutatott szkeptikusságunk és félelmünk természetes, hiszen az exponenciális görbe kezdetben kifejezetten megtévesztő, később pedig romboló természete miatt igen ijesztő.  (Diamantis-Kotler)

A gyorsulás azonban már nem elmélet, hanem a szemünk előtt zajlik, és ha egy picit megállunk és körülnézünk, akkor hamar észrevesszük annak markáns jegyeit. 

A jelek közül a legerősebb azon piaci szereplők növekedési sebessége, akik a digitalizációt lehetővé teszik. 

Immár három éve a zárások után egy szorgalmi feladat keretében a hazai számviteli szereplők beszámolóit nézzük át a Riport Applications munkatársaival.  A beszámolók elemzése során árbevétel adatokat vizsgálunk, hiszen ez az egyik legbiztosabb indikátor a piac növekedésének követésére. 

A megfigyelt szereplőket ilyenkor két részre osztjuk: 

  • diszruptorokra (akik új technológiák segítségével építik a hazai digitalizációs pályát),
  • és az inkumbensekre, (azok a szereplők, akik akár 30 éve ezen a piacon mozognak és folyamatosan szolgálják ki a könyvelők igényeit, akár régebbi technológiai környezetben).  

A 2020-as adatokat vizsgálva a kiválasztott szereplők által ma 11 milliárd forintot reprezentáló piac idén is közel 23%-kal nőtt, míg 2019-ben a növekedés 16% volt. 

Ha szegmentáljuk a számokat, akkor a diszruptorok növekedése tavaly 55%, míg 2019 során ez a szám 107%. Az inkumbensek növekedése 16% volt tavaly, míg előtte alig volt több mint 7%. 

Konkluzió: 

Lehetünk szkeptikusak a digitalizációval szemben, de a piac (azaz mi könyvelők és vállalkozók) őrült tempóban fizetünk több pénzt ezekért a megoldásokért. 

Az új szereplők közül sokan évről évre duplázzák árbevételüket (igaz, jellemzően alacsonyabb bázisról indulnak). A hagyományos szereplők pedig stabilan, a GDP növekedési üteménél jóval nagyobb sebességgel növekednek. 

Mire figyeljünk? 

Számos, a számviteli piacánál hamarabb digitalizálódott szektorban ma már egyértelműen látható, hogy a digitalizáció egyik kellemetlen mellékhatása az erős koncentráció. Ennek hátterében az “adat, mint új arany” jelensége húzódik. 

Érdemes figyelnünk tehát azokat a szolgáltatásokat, főleg a diszruptor szegmensben, amelyek már értelmezhető piaci méretet értek el, de jóval átlagon felül növekednek. Szolgálatásaikkal kapcsolatban egyre világosabb, hogy nem kizárólag az ügyfélélmény, a felhasználói felület, esetleg az ügyélszolgálat minősége az, amiért a jövőben náluk pénzt költünk el, hanem a rengeteg adat, mellyel munkánkat segíteni tudják. 

2. Platform-hatás 

A jelenség 

Az előző jelenséghez, főleg az adatok és a piaci szereplők koncentrálódásához szorosan kapcsolódó paradox jelenség a szoftverek nagy száma. Míg az elmúlt évtizedekben megszoktuk, hogy egy-egy szoftvertől vártuk a megoldást, ma már egyáltalán nem idegen, hogy egyszerre több mindent használunk, több programba lépünk be és egy jóval komplexebb, sokszor sajnos teljesen átláthatatlan környezetben éljük mindennapjainkat. 

Főleg a szolgáltatásfejlesztésre sokkal érzékenyebb diszruptor szereplők ezt a helyzetet úgy oldják fel – egyúttal dominanciájuk hosszútávú zálogát letéve –, hogy platformként kezdenek saját magukra tekinteni. 

Ez sem elmélet. 2020 végén, 2021 elején először a Számlázz.hu (Számlázz.hu PARK), majd nem sokkal ezt követően, idén a Billingo is bejelentette platform stratégiáját (Billingo Marketplace). Bár ez így igen kiélezettenek tűnik, de azért megjegyzem, ezek inkább publikus bejelentések, a platform gondolkodás a Számlázz.hu részéről már több éve jelen van, gondoljunk csak a PSD2 előtti Magnet bank – autokassza szolgálatásra, vagy a mélyintegráció keretében megvalósuló autokatára. 

A platformok közös pontja a számlák, melyre alapozva rengeteg apró alkalmazás épül a platformok környezetébe. A számla-központú felfogás szintén nem csak egy elméleti modell. Egy tavalyi kutatás alapján, amit közel 200 könyvelő bevonásával végeztünk, a számviteli digitalizáció legelterjedtebb digitális pontja – tehát az a hely, ahonnan a digitális folyamatok legsűrűbben elindulnak – pont az ügyfél által használt számlázók. 

Konkluzió: 

A platform-stratégia lényege, hogy a leggyorsabban növekvő és legtöbb adattal focizó szereplők egyre inkább infrastruktúra-szolgáltatóként tekintenek magukra és adatvagyonukat úgy nyitják meg, hogy ahhoz más szereplők is hozzáférjenek, és számunkra értékes szolgáltatásfejlesztéseket végezhessenek el rajta. 

De nemcsak erről van szó. A technológiai újítás része, hogy ezekhez az infrastruktúrákhoz mi, könyvelők egyedi belépéseket kapunk (SSO), és ezek a belépők (felhasználónevek és jelszók) megnyitják a kaput az összes többi szolgálatátó felé. Íígy a nap végén egyszerűsödhetnek folyamataink és egykapussá válnak a szerteágazó rendszerek. 

Mire figyeljünk? 

Ha számunkra szimpatikus platformot látunk, akkor nemcsak az az érdekünk, hogy mi a platform szereplői legyünk, hanem az is, hogy ügyfeleink is. 

Ez elementáris hatással lehet onboarding folyamatainkra, tehát azokra a lépésekre, mikor az ügyféllel először találkozunk, szerződést kötünk vele, vagy bevezetjük könyvelési szolgálatásainkba. 

Ha szisztematikusan készülünk arra, hogy már első tárgyalásaink alatt a számunkra szimpatikus platform felé tereljük az ügyfelet, akkor nap végén a mi folyamataink egyszerűsödnek.  

Talán ennél is kifizetődőbb stratégia, ha meglévő ügyfeleink platform-függőségét vizsgáljuk először és a legnagyobb előfordulású szolgáltatás felé vesszük végül mi magunk is az irányt. 

3. A NAV is platform 

A jelenség 

A magyar számviteli digitalizáció szakértői közül ma sokan azon a véleményen vannak, hogy a hazai digitalizációs folyamatok legnagyobb és elsődleges innovátora maga az adóhatóság.

Ez nyilván nem túl egészséges, és kicsit talán ijesztő is, mégsem fordíthatjuk el fintorogva a fejünket az állami információs fejlesztések hallatán, és úgy tűnik nem is tettük. 

Könyvelői álláshirdetés egy Facebook csoportban 

A tranzakciós könyveléssel kapcsolatos legmarkánsabb közmű immár az államhoz tartozó NAV online számla rendszere, ami ráadásul minden eddiginél kiterjedtebb, és a könyvelők körében is népszerűbb lehetőséget adott arra, hogy ne kelljen számlaadatok rögzítésével foglalkozni. 

A NAV bár elsősorban ellenőrzési motivációkkal érkezett a piacra, de úgy tűnik, ehhez szolgáltatnia is kell, és ezt a szerepkört egyelőre komolyan is veszi, jelentős erőforrással a háta mögött. Egy friss reprezentatív kutatás szerint, melyet az NRC kutatóintézet végzett el 2021 első felében, a NAV Online számlarendszere ma a második legerősebb szereplő a számlázási piacon, azaz egy kicsit több mint egy év alatt a Számlázz.hu-n kívül mindenkit a háta mögé utasított. 

Konkluzió:

Külön cikket érdemelne a jelenség, mely a NAV digitalizációs szerepét mutatja be a tárgyalt jelenségek közül, de talán a legfontosabb, hogy a NAV-adat valójában mindenkié. 

Ez a mondat sokkal súlyosabb, mint elsőre látszik, hiszen az a környezet, amit eddig könyvelőként monopolizálhattunk, elveszni látszik, több értelemben is. 

Bár most sokan örülhetnek, hogy akár számlakép nélkül lehet átrobbani a havi könyvelésen, különösebb szoftverberuházások nélkül, valójában minden erre alapuló sikeres üzleti modell, vagy házonbelüli megoldás egy koporsószög hagyományos könyvelőirodaként megszerezhető árbevétel modellünkön. 

Mire figyeljünk? 

A könyvelési technológia eddigi legfontosabb outputját (az áfabevallást) a NAV és egyes nagyobb technológiai szereplők magukhoz veszik a következő években. Érdemes minél hamarabb szegmentálni ügyfeleinket és megérteni, hol vannak, és hogyan viselkednek azok az ügyfelek, akiknek nem elég az, hogy hónap végén (valójában akár egy nap végén, vagy folyamatosan) áfaadatokat küldjünk. 

A NAV-adatok és a gazdasági események komplexebb összepárosítása, értelmezése, nem tűnik ma triviális feladatnak, ezért minden olyan megoldással, ahol erre adsz választ, értéket teremthetsz középtávon. 

4. A banki adat az új arany 

A jelenség 

A NAV-os számlaadatok pl. eredeti számlaképpel való összepontozásának problémájában könyvelőként egyelőre inkább negatív élményeink vannak, ezért joggal vagyunk szkeptikusak bármilyen automatikusan frissülő adattal szemben. 

Pedig már tényleg az előszobában van a következő nagy durranás, a banki adatok összepontozása, ami köztudottan a hagyományos könyvelési technológia legnagyobb “parája”. 

Bár tavaly még rengeteg ügyfélszerző-bulvár jellegű megmozdulás volt a témában, ma már tény, hogy nemcsak a Számlázz.hu rendelkezik MNB által szabályozott PSD2 engedéllyel és hat összekapcsolt bankkal, ahonnan bankszámla tranzakciós adatok érkeznek. Friss hír, hogy a másik platform-aspiráns, a Billingo is megszerezte az MNB-engedélyt, és bár publikus élő banki adatkapcsolata még nincs, valószínűsíthetően a következő időszakban erre épülő megoldással is kirukkol. 

Konkluzió 

A hazai vezető számlázó, a Számlázz.hu az elmúlt másfél évben autokassza szolgáltatásával szinte beérhetetlennek tűnő tapasztalatot szerzett, miként bánjon a banki adatokkal, és hogyan konvertálja át ezeket számvitelileg értékes adattá. Ebbe a világba immár más szereplők is bejutottak, ráadásul, amit a Számlázz.hu végigszenvedett a hazai, működőnek mondott (vö.: a jogszabályoknak megfelelt), de valójában nem működő banki API infrastruktúrákkal, azt már másnak nem kell végigszenvednie. 

Bár könyvelőként még kevés eredményt látunk, mégis robbanásszerű lesz a hatás mikor a versenyhelyzet és a tanulási görbe hatására is a banki adatok valóban megmoccanak és a szemünk előtt állnak össze értelmes banki könyveléssé, minden emberi beavatkozás nélkül. 

Mire figyeljünk? 

Még hozzá sem szoktunk az állandóan “folyó” vevői- és szállítói számlaadatokhoz, és közben szépen lassan megérkeznek a banki megoldások. Ebben a környezetben nem triviális, melyik adat mikor és honnan érkezik meg, és mit kezdünk ezek időbeliségével, főleg úgy, hogy jelenleg nagyon kevés könyvelési rendszer foglalkozik ezzel a problémával mélységeiben. (Ezen kevesek egyike egyébként a SMARTBooks.) 

Ha nincs a problémára felkészített megfelelő könyvelési szoftverünk, akkor bizony rengeteg időt kell eltöltenünk saját folyamataink optimalizálásával és a probléma megértésével, ha valóban profitálni szeretnénk ezekből a technológiákból és nem egy plusz terhet akasztani munkatársaink vállára. 

A probléma vizsgálata során ismét járjunk nyitott szemmel, és ha olyan ügyféllel találkozunk, aki már valamilyen szoftver segítségével egyszerre használja ki a számlaadatok és a banki szinkronok adta lehetőségeket, akkor szánjuk időt annak a rendszernek a megismerésére és a folyamatainkba való beillesztésére, feltéve, hogy lehetséges (pl. Ebiz, BUPA, Billcity, az év végétől a QUiCK).  

Szintén figyeljünk arra, hogy az adatfeldolgozásban az NAV Online számlarendszertől való függőségünk magas lehet, de a NAV rendszeréből hiányzik a banki adatok “szippantása” és vállalkozói szabadság oltárán áhított is, hogy ez lehetőleg így maradjon. 

5. Eltűnik a “hülye” ügyfél 

A jelenség 

A gazdasági élet a digitalizáció és a NAV-os fejlesztések hatására nagymértékben tisztult. A vállalkozók egyre inkább valódi vállalkozói teljesítményeik szerint kerülnek megítélésre, és ezt várják azoktól a szolgáltatóktól is, akikre könyvelésüket bízzák. Fenti folyamatok átmenetileg szolgálatási díjakkal kapcsolatos áremelkedéseket jelentettek és a számviteli piacon rendelkezésre álló munkaerő költségét jelentősen megnövelték. 

Konkluzió 

A császár új ruhája még azoknak a digitálisan éretlenebb ügyfelek számára is eltűnt, akik eddig valójában egy olyan szolgáltatásért fizettek havidíjat, melynek markáns része olyan adatok rögzítéséből állt, melyet az ügyfél is rögzített előtte/közben valahol. 

Rengeteg nemzetközi példa és statisztikai adat alapján elmondható, hogy a jövőben tanácsadói szolgáltatások jelentik majd az irodák növekedésének legfőbb motorját. Azaz a hagyományos, államnak történő “megfelelőségi” könyvelés (statutory accounting, compliance accounting) a könyvelők üzleti modelljében háttérbe szorul, átengedve a teret a tanácsadási üzletágnak. Ez a folyamat elindult, melyet ékesen előrejelez a számvitellel kapcsolatos bérszínvonal növekedés. 

Mire figyelj? 

A digitalizáció jobb minőségű adatokat és jobb minőségű ügyfeleket is jelenthet egy könyvelőirodában. Az adatok okos, szisztematikus kihasználása és interpretálása az ügyfél felé egy nagyteljesítményű árbevételi motor, melyet a legnagyobb könyvelőirodák már értenek, sőt fényévekkel járnak előtted (pl.: RSM Connectax spinoffja, ami már-már adatbányászati projekt számviteli adatokon, vagy kicsit szerénytelenül saját spinoffunk, a Meyer&Levinsonhoz is köthető autokata, ami egyszerre több mint 7.000 katás ügyfélnek ad katás könyvelési szolgáltatásokat és szakmai tanácsadást is virtuális térben).

A digitálisan érett ügyfelek száma ugyan növekszik, de ádáz csata indul majd értük. Érdemes olyan eszközökkel beszállni ebbe a csatába, ahol egyértelműen el tudja dönteni rólad az ügyfél, hogy a fenti problémát érted.  

A korábbi, szájhagyomány útján terjedő ügyfélszerzés egyre inkább háttérbe szorulhat. Ha van megfelelő erőforrásod, érdemes profikat megbízni kommunikációddal, ha nincs, akkor használj alternatív technikákat, melyekkel egyszerűen meg tudod különböztetni magad a piacon. 

Ezek közül a legutóbbi kedvencem az erre épülő minősítő / értékelő / kereső platform, vagy pl. a szintén a Könyvelő-Nethez köthető projekt a könyvelői digitális badge megszerzése. 

Ezek és a hasonló megoldások erős digitális hírnökei annak, hogy könyvelők minősítése szintén nem könyvelők által létrehozott minősítő szervezetekben, hanem a piacon, az ügyfelek visszajelzésein keresztül dől majd el a jövőben. 

Zárszó 

Előző gondolathoz, de zárszóként ide biggyesztem kedvenc, a digitalizációhoz kapcsolódó mémemet, amit két és fél évvel ezelőtt dolgoztunk át magyarra. Akkor, amikor még úgy gondoltuk, az építő-romboló-szkeptikus közegben lesz olyan pont, amikor autokata szolgáltatásunk kapcsán védekező állásba kell vonulnunk a könyvelői társadalommal szemben. Bár ilyenre sosem került sor, a mém attól még szerintem igaz. 

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: linkedin